Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
"Voltál-e már szerető, s szeretve létező, megvetett lelkű teremtő, s voltál-e boldog ettől, vagy emberi boldogsággal tisztán születő? A törvényeket megszegő kéj ha a törvénytelen kért, s tettél-e az ő gyomrába is lepkét, tücsök hegedűt lábai közé, mert nem ismertél te se akkor más törvényt, csak az…
Utolsó kommentek.