Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Sötét van,
de csináltam egy kitárt ablakot a világra.
Ha erre jársz egy kicsit benézhetsz
és majd újra meg játsszuk az egészet.
Mint a tévében azok a híres emberek
a gangot meg nyomok és újra integet
a premier plan műanyag szerelem.
Gyere édes van itt egy bélelt kényelmes bőr ülés,
ha neked tényleg ez kell tied lehet még néhány órán át.
Ennél közelebb nem kell,
ha többet akarsz, azt mástól vedd el…
Át futnak a percek a hátamon,
a hideg ráz,
de én forrón tálalom,
mert igazán szépen levetted a ruhád.
A száraz számban az érzés meg remeg,
az éjjel íze a földön hempereg,
cigi a számban, fújom a füstkarikát.
Ennél közelebb nem kell,
ha többet akarsz, azt mástól vedd el…
Külön Kiadás (Sötét van)
-------------------------------------------------------
"A lágy, végzetes selymet mint büntetni való
rongyot, befogom vele szemed;ne lássam - érezzem
a lelked. Levegőt nyelsz, tágul vágyad, s mit
köztem találtál, mint rokon lelkedet,
vigyázva magadba zárod. S a falak, a mindent
beszívó anyagok körülöttünk most is szótlanul
tűrnek, s maradnak titok – bár minden
felületen hagyhatnánk, ily irigykedő
némaságot."
Sohonyai Attila
----------------------------------------------------------
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.