Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Gabriella: Nagyon jó… Szét megy a fejem, kanűr a kezemben. Ráadásul koronavírus is itt van a küszöbön...
Oda lép hozzám egy köpcösebb fene se tudja ápoló vagy beteghordó - Gabriella nemsoká jönnek magáért, bent kell maradnia az ____ osztályon.
Gabriella: Rendben.
Pár perc múlva jött értem egy beteg szállító.
Az osztályra érve a 30as évei elején járó ápoló (Dávid) vigyorogva fogadott, na gyere Gabriella mutatom az ágyadat.
A szobába két ágy volt, mind a kettő üres. Nagyon szuper egyedül leszek.
A szobába tévé, szobához külön zuhanyzó tartozik.
Épp, hogy leültem az ágyamra egy másik ápoló (Benedek) is belépet, ő az 50-es évei elején járhat.
Benedek: Na Gabriella fürdés. - lépet hozzám tök természetesen.
Gabriella: Jójó, mindjárt megyek.
Benedek: Gyere akkor. Én zuhanyozlak le.
Gabriella: Jajjj, köszi nem kell, majd megoldom.
Benedek: Dehogy oldod meg. Majd ketten oldjuk meg.
Dávid: Magatokra hagylak addig, nemsoká jövök, lesz hozzád pár kérdésem Gabriella.
Na itt már feladtam, mentem Benedekkel a zuhanyzóba.
Lassan, bizonytalanul vetkőztem.
Benedek: Nyugi itt vagyok, majd én lemoslak. Hiába érzed magad jól, egy pillanat megszédülsz és elesel.
Fentről lefele végig mosott.
Kórházi hálóruha került rám. Tök szexinek éreztem magamat benne. :D
Épp, hogy ágyba kerültem már Dávid ott is volt a kérdéseivel… Közben poénkodott, jókat nevettünk. Azzal hagyott ott, hogy nemsoká jön a főorvos hozzám.
Talán ha 15 perc ha eltelt már a főorvos jött is. Mellém ült egy széken és elmondta, hogy az eséstől vér rög keletkezet a fejemben. 3-4 napot bent kellene maradnom, gyógyszerrel megpróbálják, hogy szívódjon fel. Majd lesz egy kontroll CT és attól függ, hogy meg-e műtenek. Rendesen sokkot kaptam a szavaitól.
Gabriella: És hogy műtenek, és mi a kockázat, és…
Főorvos: Gabriella ne szaladjunk ennyire előre. Egyenlőre ígérje meg, hogy sokat pihen, kapja a gyógyszereket és CT után vissza térünk a részletekre. De én bizakodom benne, hogy nem fog sor kerülni a műtétre. A megfigyelése pedig nagyon fontos, hogy ha elindulna a vérrög akkor azonnal tudjunk cselekedni.
Gabriella: Oké. Köszönöm. - persze még száz kérdés kavargott bennem, de hagytam mert a kíváncsiságomat felül múlta a félelem.
Délután Benedek benézet hozzám, hogy hogy érzem magamat. Mondtam neki én úgy érzem, hogy kezdek lázasodni. Pár perc múlva már jött is a lázmérővel.
Benedek: 37. Na kezdődik…
Gabriella: Micsoda? Csak tán nem megy feljebb.
Benedek: Reménykedjünk. - majd kiment a szobából.
Pár perc múlva vissza jött Dáviddal. Maszk és kesztyű volt rajtuk.
Gabriella: Na mi az?
Benedek: Na nem sokáig voltál itt. Vinnünk kell a fertőzőre, mert lázasodol.
Gabriella: Most ez komoly? Ott mi lesz velem?
Benedek: Beöltöztetnek steril ruhába, maszkba minden. Előtte fertőtlenítő fürdő.
Gabriella: Uram atyám. - nagy lélegzet és keltem ki az ágyból.
Dávid: Jól van, maradj csak poénkodtunk.
Vissza estem az ágyba.
Gabriella: Na jó… - nevettem. Vagyis mind a hárman nevettünk.
Megtörtént délután 6kor a váltás, jöttek a vénás injekció gyógyszeremmel. Vacsora után be is aludtam.
Reggel arra ébredtem, hogy Benedek és egy új ápoló (Zsolti) áll az ágyam mellett.
Gabriella: Jó reggelt. Mennyi az idő?
Benedek: Hát jó reggelt kisasszony. Átaludtad az ebédet is.
Gabriella: Haha.
Zsolti: Na, add a kezedet. - nála volt már a reggeli injekcióm.
Gabriella: Jajjj, óvatosan, félek az ilyenektől. Maga a tudattól.
Zsolti: Jól van, hagyjuk ezt…, mert mindjárt kapsz a popsidba is kettőt.
Gabriella: Nem szeretnék. - fordítottam el a fejemet miközben adta a vénás injekciót.
Kérhetnék fájdalom csillapítót? Ebéd után bevenném.
Zsolti: Te már előre tudod, hogy fájni fog a fejed? Ne legyél már öreg asszony, azok szokták ezt csinálni. - mondta ellenszenves, olyan ki vagyok mi vagyok hangon.
Gabriella: Nem. Csak ki tudja merre leszel, én meg nem akarok szédelegni, hogy keresselek.
Zsolti: Ha fáj, majd keresel. - ezzel ki is ment a szobából.
Olyan érzésem volt, hogy fel kellene rúgnom.
Reggeli után bealudtam.
Arra keltem, hogy jön be Zsolti.
Zsolti: Na, fáj a fejed? - ült le a mellettem lévő ágyra.
Gabriella: Nem fáj.
Majd elkezdte nézni a tévét velem. Majmokról volt szó a tévébe, vizsgálták a viselkedésüket.
Szótlanok voltunk. Össze össze néztünk. Jól néz ki, de a viselkedése, a fellépése számomra annyira nem szimpatikus.
Egy kis idő múlva csatlakozott Benedek is.
Benedek: Gabriella ha haza engednek CT után hónapokig nem szexelhetsz.
Gabriella: Na persze.
Zsolti: Tényleg nem. De mi segítünk. Itt jó kezekbe leszel, ha gond adódna rögtön tudunk segíteni.
Csak nevetni tudtam az egészen.
Gabriella: Amúgy is felejtős, egyedülálló vagyok és itt a koronavírus, szóval maradok otthon a picsámon. Se randi, se semmi ha haza megyek.
Majd magamra hagytak, de kis idő múlva vissza jött Zsolti.
Zsolti: Én komolyan gondoltam. Ha gondolod szexelhetünk.
Gabriella: Köszi, de nem. - gondoltam magamba, majd pont veled fogok aki annyira ellenszenves volt első perctől.
Zsolti: Nemsoká jövök lezuhanyozlak.
Gabriella: Rendben.
Kis idő múlva jött is.
Zsolti: Na gyere, megmosom a hátadat.
Ooo még a hátamat. - mosolyogtam magamban.
Becsukta a szoba ajtót.
Majd a zuhany ajtót is magunk után.
Levetkőztem és a zuhany alá álltam.
Megmosta a hajamat, hátamat.
Zsolti: Fordulj meg.
Megfordultam. Elkezdte mosni a melleimet, majd a puncimhoz nyúlt.
Gabriella: Csak tartsd a tust, majd én megmosom. - ültem le a zuhanyba lévő székre.
Mikor végeztem és kiléptem a zuhanyból közvetlenül előttem állt és nem mozdult volna meg csak nézet engem.
Gabriella: Mi az?
Megcsókolt. Magával ragadott a csókja.
Mosdónál lévő tükör felé fordítót, mellemet, puncimat elkezdte simogatni.
Felé fordultam és önkéntelenül a farkához nyúltam.
Elkezdtem kigombolni a nadrágját.
Mikor a farka már szabad volt elé térdeltem és bekaptam. Felszisszent. A hajamat birizgálta közben. Kicsit idétlenül mintha ilyenbe még nem lett volna része.
Félállítót és megcsókolt, a mosdónál lévő tükör felé fordítót ismét. A popsimon már éreztem, hogy nagyon kemény a farka.
A tükörből láttam, hogy előveszi a telefonját.
Gabriella: Mit akarsz azzal? Fel ne vedd.
Zsolti: Dehogy veszem. - mutatta fel a gumit amit a telefonja tokjából vett elő.
Felhúzta a gumit a farkára.
Hátulról belém hatolt.
Piciket, óvatosan mozgott bennem.
Hol a fenekemet hol a tükörbe engem nézet.
Hol a derekamat, hol a mellemet fogta.
Egyre ütemesebben mozgott bennem.
A csiklómhoz nyúltam, hogy nekem is könnyebb legyen az élvezés.
Egyre lassabban mozgott bennem, majd leállt a mozgással.
Kivette belőlem a farkát.
Maga felé fordított és megcsókolt.
Zsolti: Ideje felöltözni.
Gabriella: Igen. - rebegtem halkan.
Itt vagyok azzal az ápolóval akiről reggel óta azt gondoltam, hogy az utolsó lenne akivel lefekszem.
Majd magamra hagyott a szobámba és csak a tévé halk hangja maradt velem.
Pihentem, de forgolódtam, nem tudtam aludni.
1 óra múlva ismét jött Zsolti.
Becsukta a szoba ajtót. Leült mellém egy kis széken. Nem szóltunk egymáshoz csak néztük a tévét és néha össze néztünk.
Takarom alá nyúlt és hol a mellemet simogatta hol a puncimat.
Gabriella: Benedek be ne jöjjön.
Zsolti: Nem fog.
Fölém hajolt miközben a puncimat izgatta a takaró alatt.
Zsolti: Gyere. - mondta halkan.
Fel álltam és a másik ágyhoz vitt.
Az ágy és a szekrény között voltunk.
Elé térdeltem kigomboltam a nadrágját és bekaptam a farkát.
Közbe levette a szemüvegét. Szekrénynek támaszkodott és élvezte a számat.
Megfogta a karomat és felállított, csókolgatni kezdte a melleimet, majd megfordított magának háttal. Egyik lábammal rátérdeltem az ágyra és úgy pucsítottam felé. Belém hatolt lassan. Csípőmet megfogta. - Szoríts, mondtam halkan. Picit megszorított, de továbbra is lágyan fogta a csípőmet úgy mozgott ütemesen a puncimban.
Rám hajolt és a puncimat izgatta. Megfeszültek az izmaim. Halk hangok jöttek ki a számon. Ekkor felegyenesedett és egyre ütemesen dugott, pici sóhaj elhagyta a száját és megállt a mozgásba.
Hangot hallottunk kintről.
Gyors begombolta a nadrágját.
Zsolti: Igazítsd meg te is a szexi hálóingedet (kórházi).
Gabriella: De kis vicces vagy.
Megcsókolt, majd jövök, és kiment a szobából.
Picit szédülve mentem az ágyig. Na ez kellett még nekem. Vérröggel a fejemben szexelgetni.
Kis idő múlva újra bejött a Zsolti.
Zsolti: Hogy vagy?
Gabriella: Kielégülten. - nevettem el magamat. Te hány éves is vagy?
Zsolti: Egy évvel fiatalabb mint te.
Gabriella: Ha már így szexeltünk, van valakid?
Zsolti: Igen, van.
Gabriella: Uhhh. Jókor kérdezem már meg.
Nem szolt rá semmit.
Zsolti: Nemsoká itt a váltás. Jön éjszakára Dávid. Holnap éjszakára pedig én jövök. Jövök vigyázni rád. Egyedül leszek. De mivel 2 osztály össze van vonva a korona vírus miatt ott is lesz egy éjszakás, de nem szoktunk bemenni egymás beteg szobájába csak ha nagyon szükséges.
Gabriella: Nagyon bátor vagy.
Zsolti: Nyugi nem lesz gond. Mit csináljak hát nagyon kívánlak. Dávid hamarabb jön be. - nézett a telefonjára. Viszont akarlak még.
Gabriella: Birod még? - nevettem el magamat.
Zsolti: Birom. Veled bármennyit bírnék.
Az ajtóhoz ment és becsukta.
Nyújtotta a kezét felém.
Bementünk a mosdóba.
Megcsókolt a mosdó előtt, simogatni kezdte a puncimat, melleimet.
Kigomboltam a nadrágját és ismét elé térdeltem, elkezdtem szopni a farkát.
Hangokat hallottam és felálltam.
Zsolti: Nyugi. A szomszéd szobából jön a hang. - fordítót a tükör felé, belém hatolt hátulról.
Össze néztünk a tükörbe úgy mozgott bennem. Kivette a puncimból a farkát és kivit az ágyhoz. Egyik lábam feltettem az ágyra és bepucsítottam neki, belém hatolt. A lábamat lassan lecsúsztatta az ágyról és úgy kezdet el bennem mozogni. A tenyerét a hátamra téve az ágyra nyomta a felső testemet. Ütemesen mozgott bennem, simogatta a fenekemet.
Rám hajolt, puncimat izgatta az ujjaival. Egyre hangosabb voltam, enyhén befogta a számat, majd felegyenesedve a hátam mögött és ütemesen dugni kezdet.
Egyre jobban zihált. Majd lassan leállt a mozgása.
Felegyenesedtem, felé fordultam. Nem nézet a szemembe csak a vállam fölött a semmibe. Megcsókolt.
Mentem az ágyfele.
Zsolti: Holnap este jövök és kiment a szobából.
A vadabb szexet szeretem, de Zsolti másabb. Finomabb. Nem durvul. És érdekes módon én se éreztem, hogy durvulni szeretnék vele.
Vacsora után jött Dávid beadni a dózisomat.
Dávid: Hogy érzed magadat?
Gabriella: Egyre jobban. - átvillant rajtam a mai nap eseménye.
Dávid: Hagyok itt éjszakára fájdalom csillapítót meg nyugtatót.
Gabriella: Rendben, köszönöm.
Dávid: Majd rád nézek éjszaka, ha bármi problémád van csak szólj. - és már ment is tovább.
Az estét végig aludtam. Reggel Dávidra ébredtem.
Dávid: Én mára végeztem. Remélem jó lesz a CT eredményed és hétfőn nem fogunk már találkozni.
Gabriella: Köszönök mindent. - mosolyogtam rá.
Reggel a váltásnál egy új ápoló jött be aki azzal kezdte, hogy lezuhanyoz. Jajjj, itt mindenki zuhanyozni akar engem? - gondoltam magamban. Megköszöntem, hogy felajánlotta, de mondtam neki, hogy majd késő délután lezuhanyzom.
Napközben sokat sétáltam, már lementem cigizni is. Az ügyeletes professzorral sokat találkoztam napközben, mindig mosolyogva mentünk el egymás mellett.
Vártam már a holnapi CT eredményt, de féltem is, hogy mi lesz.
Benedek szavai jutottak feszt eszembe...ha megműtenek lehet bolond leszel, vagy lehet, hogy lebénulsz. Hála se hányingerem nem volt, amit mindig kérdeztek, se nem hánytam, csak meg meg szédültem.
Mivel a kórházba látogatókat nem lehet látogatni a korona vírus miatt így csak telefonon tartották bennem a lelket, hogy minden rendbe lesz.
Fél 7 fele nyílt a szobám ajtaja. Zsolt jött meg a váltásba és az esti gyógyszer adagommal.
Mintha a tegnapi tűnek semmi nem maradt volna meg bennünk. Mind ketten kedvtelenek vagyunk.
Zsolti: Mi ez a letörtség? Kicsit se örülsz nekem? - nyomta belém a vénás injekciót.
Gabriella: Neked igen, csak amit adsz annak nem. Hogy telt a napod?
Zsolti: Fárasztóan. Kerti munkával.
Beszélgettünk sokat Hollandiáról. Hogy én már voltam, ő is nagyon szeretne oda menni.
Zsolt: Mennem kell. Majd jövök még erre.
Gabriella: Oké. Én megyek óvatosan lezuhanyzom. Ma megjött a menszeszem.
Zsolti: Ezektől a gyógyszerektől amit kapsz előfordul.
Gabriella: 3 nap múlva lett volna aktuális. De szerintem tegnap te is rásegítettél. - nevettem el magamat.
Zsolti: Azt mondod? - mosolyodott ő is el, majd kiment a szobából.
Elmentem egyedül zuhanyozni. Már egyre ritkábban szédültem meg.
Épp, hogy ágyamba keveredtem jött vissza Zsolti.
Mellém ült és simogatni kezdet, miközben nézte a tévét.
Felültem. Megcsókoltam. Felállított. Átölelt miközben én gomboltam ki a nadrágját.
Gabriella: Nem megyünk arrább ha bejönne valaki ne láson meg?
Szó nélkül bementünk a mosdóba.
Elé térdeltem és szopni kezdtem.
Zsolti: Popsiba?
Gabriella: Nem nem. Ott még szűz vagyok és az is akarok maradni. Majd pont nem egy "idegenek" fogom oda adni.
Zsolti: Megértettem.
Előtte térdelve felnézve rá kérdeztem, mert így nem tudsz elélvezni?
Zsolti: Nem tudok.
Gabriella: Oooo. Pillanat megnézem mennyire van meg. Kihúztam a tamponomat, nem sok volt.
Mosdóba elé álltam és bepucsítottam neki… na gyere - kacsintottam rá.
Belém hatolt. Épp, hogy elkezdet mozogni bennem megszólalt a beteg hívó.
Zsolti: Jajjj, pont most. - vette ki belőlem a farkát és húzta fel a nadrágját.
Zsolti: Maradj itt, megnézem, hogy mi a gond.
A szexi köntösömbe ott álltam a mosdó közepén míg vissza nem jött.
Zsolti: Nem az én beteg szobám. A kolléganőmé. Gyere be a szobába, fogta meg a kezemet és az ágyhoz vitt.
Gabriella: Nehogy olyan legyen valami tőlem. (véres)
Zsolti: Ha az lesz kiviszem.
Ráfektetett az ágyra, felemelte az egyik lábamat és belém hatolt. Simogatni, csókolgatni kezdte a melleimet, közben finoman mozgott bennem.
Majd fel vette a másik lábamat is a vállára és egyre keményebben dugott.
Kicsit megszédültem, a kezemmel a csípőjét megfogva lassítottam a mozdulatát.
Egyik lábamat letettem, két könyökömre támaszkodva kicsit feljebb emeltem a fejemet.
Megcsókolt miközben dugott. Fel álltam és bepucsítottam neki. Hátulról belém hatolt, csípőmet fogba ütemesen mozgott bennem.
Én a puncimhoz nyúltam közben, hang jött ki a számon… Pssszzzt...mondta halkan. Egyszerre élveztünk el.
Megfordultam, letérdelt elém és vévig csókolta a hasamat.
Zsolti: Ügyesek voltunk. Nem lett olyan semmi.
Gabriella: Aham. - halkan mondtam.
Zsolti: Megyek megnézem a kolléganőmet, hogy nem-e kell nála segíteni. Majd jövök még, adott egy puszit a számra.
Ki mentem egy gyors zuhanyra és lefeküdtem.
Reggel ébredtem fel. Telefonomra ránéztem, 6 óra elmúlt. Meg volt már a váltás. Zsolti már tuti úton haza fele. Most azt kívántam remélem nem látom ha következőleg jön, mert akkor az azt jelenti, hogy ma haza mehetek a jó CT eredményem miatt.
Nagyon lassan telt az idő míg jött Benedek, hogy mehetek CT-re.
CT után pedig akárhányszor bejött hozzám mindig kérdeztem van már eredmény?
Majd hozta be az ebédemet.
Benedek: Jáájjjj, mehetsz ma haza. Halottam ahogy értékelte a professzor a leletedet. Én úgy meg örültem, hogy a nyakába ugrottam és megpuszilgattam.
Benedek: Jól van, jól van, egyél. Nemsoká vizit és jön a főorvos a jó hírrel.
Mikor kiment a szobámból bele gondoltam engem már annyiszor megszívatott mióta itt vagyok, de ha most is akkor megverem. :D
Jött vissza Benedek.
Benedek: Megcsinálom a melletted lévő ágyat hátha hoznak valakit, legyen előkészítve. De gyűrött ez a lepedő, tán éjszaka itt is ott is aludtál?
Gabriella: Jah, persze. - eszembe jutott a tegnap este és az, hogy nem igazítottuk meg az ágyat Zsoltival szex után. Bár valószínű, azért, mert lett volna még szex csak én bealudtam.
Jött a vizit.
Főorvos: Gabriella, jók lettek az eredmények. Haza mehet. Holnap reggel jó lesz?
Gabriella: Nem lehetne ma?
Főorvos: Ma szeretne? - mosolygott rám.
Gabriella: Igen.
Főorvos: Van ki haza vigye ma?
Gabriella: Igen, már várják a telefonomat.
Főorvos: Akkor telefonáljon.
Gabriella: Köszönöm.
A főorvos már kiment a professzor még vissza fordult hozzám. Gabriella 2 hétig otthon még ágy nyugalom. Ne emeljen. Sokat pihenjen. Szerencsétlenségbe szerencse, hogy bekerült hozzánk és csináltak egy fej CT vizsgálatot, mert ez a vérrög nem a mostani eséstől volt. Vigyázzon magára.
Gabriella: Vigyázok, köszönök mindent és örömömbe küldtem neki egy puszit.
Elmosolyogta magát, intet egyet felém és kiment a szobámból.
„Ez az írás igaz történet, viszont az ápolók neve nem valós. A valósággal való bárminemű név egyezés a véletlen műve.”
Látni akarom, ahogy elborultan élvezed,
miközben testeddel kiszolgálod éhező lelkedet.
A gyönyör előtt meztelenül, meghajtod fejedet.
Érezni, ahogy a forróság lüktetve,
szinte fájdalmasan, merevedésre késztet.
Most játszani akarom az áldozat szerepét,
hallani izzadt tested irányító neszét.
Hagyni, hogy józan tudatunk, ködként váljon szét.
Nem akarok mást, és már nem is tehetek,
csak most gátlások nélkül,
igazán mocskosnak lenni veled!
© Minden jog fenntartva! Gabriella Blogja - 2020
Csak egyvalaki tudja, hogy mit hoz a jövő, a sors.
Reggel, amikor felébredsz ő már irányít.
Miatta alakulnak úgy a napjaid ahogy…
Neki köszönheted az örömöket és őt okolhatod, ha valami nem jön össze,
hogyha tervezel és ő nem azt végzi be.
Míg nem találkozol valakivel, akiről úgy érzed talán,
hogy átveheti az ő szerepét vagy talán képes a sorsot is irányítani.
Elkezded vele értékelni a pillanatot.
Vágyod, hogy örökké tartson.
Bármerre nézel, mindenütt csak őt látod, reggel, este, mindig.
Ha szerencsés vagy akkor ő is lát téged.
Lehet éjjel is nappal, és ugyan azt érzi amit te, hogy te irányítod a sorsot.
De valójában nem így van.
A végzetet nem lehet helyettesíteni és sajnos nagyon is tudja a dolgát.
Persze megpróbálhatod, de végül nem az lesz amit előre elrendelt.
Ezért múlik minden pillanat, ettől lesz az idő tovatűnő.
Ráébredsz, hogy az életet nem lehet megállítani, se lassítani.
Mert abban a percben, ahogy megáll akkor te is, és megszűnsz.
Gabriella Blogja - Sors-végzet
© Minden jog fenntartva! Gabriella Blogja - 2019
Ott és akkor el akartam futni, és hagyni az egészet a fenébe, hiszen már ott, abban a percben véget ért számomra a varázs. Próbáltam elindulni, de a lábaimat mintha a földhöz ragasztották volna, ott ültem az ágyon, néztem hideg tekintettel, és nem bírtam mozdulni. Nem értettem semmit. Néztem a fejemből egyszerűen a semmibe és nem láttam az utamat. Most hogyan lesz tovább? Ez viszhangzott feszt bennem.
Azóta valahányszor egyedül maradok a gondolataimmal, mindig arra jutok, hogy be kell fejeznem. Be kell fejeznem ezt a játékot, és már nem hiszem azt, hogy ha csak még egy kicsit teszünk bele, akkor minden rendbe jön. Nem, nem lesz rendben, minden ígéretünk ellenére sem, és ezt meg kell értenünk, el kell fogadnunk, és én most valóban elfogadtam végre. Tovább kell lépnem!
Már rég ismerem én is azt az olcsó módszert, amikor úgy teszek, mintha jól lennék, miközben meg darabjaimra hullva mások számára láthatatlanul esek szét. Úgy viselkedni mindenki számára, mintha a legstabilabb lábakon állnék, valójában legbelül félve és reszketve. Ezt még a barátaim sem tudják rólam. Senkinek nem akarom elmondani, mi az, amit érzek, mert tudom mindenki más csupa üres és közhelyes gondolattal próbálna helyrebillenteni. Hogyan is értenének...
Átélem azt is, hogy milyen mások boldogságát csak távolról nézni. Milyen vágyni arra, ami nekem itt és most nem adatik meg, mert csak ideig óráig akarok vágyodni. Voltak élmények, amiket csak veled akartam megosztani.
De hogyan is akarnám ezt miközben, menekülök minden és mindenki elől. Menekülök az érzések elől, menekülök a kötődés elől. Menekülök a bizalom elől. Menekülök a nyitottság elől. Menekülök a csalódás elől és menekülök a boldogság elől. És közben megtanulok a képzeletemmel rajzolni boldog perceket. Újraálmodni milyen érzés élni és érezni. Milyen érzés lenne újra valaki karjai között lenni és nevetni, majd a csókjaiban elveszni. Minden este elalvás előtt végignéztem képzeletem filmjét, és reggel az űr, ami bennem tátongott mindig.
Legfőképpen azért fájt, hogy el vagyok veszve valahol a világban. Hogy nem azért megyek messzire, mert ott vár rám a boldogság. Magányos út ez, tudom jól és mégis ezt választom. Szexből szexbe, nem találom a helyemet. Ugyan úgy magányos vagyok, és tudom, igazi érzelmeket nem kapok, és nem fogadok el, mert még mindig félek. Nekem mégis ez kell, mert nem kell felelősséget vállalnom semmiért. A én döntésem volt, fejjel a falnak… ilyen voltam, ilyen vagyok.
Két ember között az erős kötelék mégsem bizonyult valóban erősnek. Néha nincs más választás, mint a néma csend, mert van, ahol már a szavak is veszítenek az erejükből. Azt hittem, ha majd újra látlak, millió dolgot fogok mondani majd és válaszokat követelni, most pedig csak azt érzem, hogy csendben akarok maradni, miközben nézlek téged. Nincsen mondanivalóm. Mert ezúttal tudom, hogy ahol a szavak elfogytak, ott van vége...
Gabriella Blogja
© Minden jog fenntartva! Gabriella Blogja - 2019
Az egész Nóri barátnőmmel kezdődőt.
Ahhoz, hogy megismerd az én történetemet, meg kell, hogy ismerd az övét.
Éppen dolgoztam mikor megcsörrent a telefonom. Imi, a férjem hívott.
Imi: Drágám az egyik barátom keres alkalmazottat a kávézójába, érdekel?
Nóri: Mit kellene csinálni? Nekem ilyen munka tapasztalatom nincs.
Imi: Kávét csinálni, neki segíteni amit kell, egyszerű meló, hamar megtanulod.
Nóri: Hat jó legyen. Menjünk el egy megbeszélésre aztán meglátjuk. Vegyes érzelmekkel és félelemmel, de elmentem a párommal másnap erre a munka megbeszélésre. Ahogy sétáltunk a lelátón keresztül a kávézóig sok minden kavargott bennem. Mikor Kari ki lépett a pult mögül jobban hatalmába kerített a párom barátaival kapcsolatos gondolatok. És, hogy mik az ellenvetéseim, félelmeim a barátival kapcsolatban? Hát, jobb tőlük távol maradni, egy úgymond látszat jó kapcsolatot fent tartani velük, származásukból, vallásukból kifolyólag egy látszólag nagyon össze tartó nép, de sajnos az évek során rá jöttem, hogy ez csak a látszat. Nincs olyan barátja aki az évek során ha alkalma volt rá ne próbált volna velem ki kezdeni. Ez idáig sikertelenül, minden egyes ilyen alkalom után el is mondtam a páromnak aki mindig csak mosolygott ezen. Egymás fele csak a jót mutatják meg persze azt, hogy ők mennyire szentek és jó hívők. Persze az igázáság egészen más, de mivel ezt a barátját nem ismertem és az együtt töltött 6 évünk alatt nagyon keveset hallottam róla, ezert gondoltam tegyük félre az előítéleteinket. Oda értünk Karihoz, bemutatkozunk leültünk egy kávé mellett megbeszélni a részleteket. Kari nagyon meggyőzően beszélt, ezért el vállaltam a munkát próbaidőre. Meg is beszeltük a következő hétvégére mikor kezdek. El jött az első munka nap, egy igen forgalmas időszakra osztott be dolgozni. A felesége Ő és én dolgoztunk hármasban. Aznap csak pultoztam ami nagyon jól sikerült, kedvet is kaptam ehhez a munkához.
Legközelebb következő hét végén kellett újra dolgoznom, ekkor már csak ketten dolgoztunk az asszonykaja nélkül. Aznap a konyha rejtélyeit akarta velem meg tanítani, ami már nem sikerült annyira jól. Volt ott égett étel avagy nyers és tányérok is törtek, de Ő meg mindig nagyon pozitív volt velem kapcsolatban és csak dicsért, hogy ahhoz kepést, hogy sosem csináltam efféle munkát nagyon jól csinálom, Kariban volt valami fura túl közvetlen volt velem amikor hozzam beszélt próbált mindig közelebb és közelebb állni hozzám.
Le mentünk a lépcsőn meg mutatta hol a raktár és ahogy sétáltunk vissza mondtam is neki, hogy ha úgy gondolod nagyon nem vagyok jó ebben a munkában akkor nyugodtan mond meg, válaszul kaptam egy enyhe pofont, persze viccből és hozzá tette ne beszelj hülyeségeket.
Másnap délutánra beszeltük meg az újabb munkanapot.
Este munka után mondtam is Iminek a páromnak, hogy a barátja furán viselkedik velem, túl közvetlen és a kis pofont is elmondtam neki, persze Ő ezen ismét csak mosolygott mint mindig.
Hamar el jött a másnap újra kettesben dolgoztunk, viszonylag hamar végeztünk, lement a tömeg. Most is invitált mint eddig minden alkalommal, hogy igyunk valamit. Tudtam ha erre igent mondok még aznap este ki is fog derülni van e valami a közvetlensége mögött vagy csak Ő ilyen. Hát jó, bontsunk ki egy üveg jó féle üveg fehér bort.
Próbáltam okos maradni és hagyni, hogy Ő minden alkalommal többet igyon a pohárból mint én. Időközben el mondta a nap nem ért itt véget, este még jön fel egy csapat iszogatni, de jön egy másik kolléga akit még nem ismerek, majd Ő viszi a pultot. Mi iszogattunk tovább és beszélgettünk, Ő próbált minél többet megtudni rólam és keveset elárulni magáról.
E közben fogyóban volt a cigim, ki kell szaladjak a benzinkútra cigiért. Megmutatta hol jutok ki legrövidebb úton a kútra, ismét az a bizonyos lépcső ahol a pofont kaptam, ott próbált meg előszór megcsókolni sikertelenül.
Vissza érkeztem és ittunk tovább, mint utólag kiderült Ő nem annyira bírja a piát. Igen csak sikerült neki becsípnie.
Mindeközben megérkezett a kolléga. Fiatal helyes srác, aki furán végig mért bennünket, persze gondolom gyorsan levágta, hogy nem vagyunk már józanok.
Nem sokkal később el csattant az első csók, ami be kell valljam nagyon sokat ígérő finom csók volt.
Én kis naiv azt gondoltam a kollégánk a történtekből nem vett észre semmit. Mivel igen csak illuminált állapotban motorral indultam haza, a kollégám nevezzük Krisztiánnak el kérte a számom mondván, hogy írjak már neki ha haza értem biztonságban. Így is volt mikor haza értem írtam neki, hogy ne aggódjon szerencsésen haza értem.
Hétfőn fura volt az ébredés, most ez komoly??? Csókolóztam a párom barátjával aki a főnököm és most hogyan is lesz tovább?!
Karival nem beszéltünk meg újabb időpontot, hogy mikor is dolgozom legközelebb. Tehát gondoltam egyszer majd csak fel kell hívjon, hogy ezt közölje vagy nem hiv soha többet. Hétfőn csend volt, se egy üzenet se egy telefon. Gondoltam ezt jól el szúrtam. Sebaj jobb lesz elfelejteni ezt az egészet. Kedden késő este már fél álomban voltam szerencsére egyedül, mert a párom dolgozott, csörgött a telefon Kari hívott. Izgatottan vettem fel a telefont.
Kari: Hogy vagy, kipihented magad - kérdezte?
Nóri: Igen, igen és te?
Kari: Szeretnék elnézést kérni a vasárnap történtek miatt, túl sokat ittam.
Nóri: Semmi gond, ez mindenkivel előfordul. - próbáltam menteni a helyzetet.
Kari: Holnap bent vagyok a munkahelyen egyedül délután 5tól, ha van kedved gyere be.
Nóri: 5ig dolgozom utána be nézek.
Nehezen ment az idő másnap estig egyfolytában az zakatolt a fejemben most vajon mi lesz, szinte biztos voltam benne, hogy azt akarja mondani felejtsük el, ez csak egy botlás volt.
El jött a másnap meló után gyors rendbe vágtam magam és már siettem is be a meló helyre hozzá. Sétáltam végig a kilátón és a torkomban dobogott a szívem igazából nagyon nem akartam azt hallani hogy tévedés volt felejtsük el, de tisztán akartam látni. Hogy a párom barátja, tisztázni akartam, hogy ez sosem derülhet ki. Minden várakozásomat felül múlta az ami engem ott várt. Terített asztal, gyertya fénnyel.
Kari izgatottan széles mosollyal lépett ki a konyhából.
Kari: Örülök, hogy itt vagy, hiányoztál. - meg csókolt.
Nóri: Hu ez most meglepett, egész másra számítottam.
Kari: Miért mire számítottal?
Nóri: Hat valami olyasmire, hogy túl sokat ittál és csak tévedés volt, felejtsük el.
Kari: Eszem ágában sincs elfelejteni, folytatni szeretném.
- Mindenre számítottam csak erre nem, de vágytam én is a folytatásra, izgalmakra vele. Megvacsoráztunk, beszélgettünk. Csók csatáztunk, majd elköszöntem azzal tőle, hogy hétvégén újra látjuk egymást. Vágytam az érintésére. Igazgatott a gondolat, ha vele való szexre gondoltam. Jó volt ez azt érzés. Csak játszani, hetek teltek el így. Napokat dolgoztunk együtt, hogy csak húztuk egymást. Izgalmas sms-eket váltottunk a két munka nap között.
Kariról tudni kell tőlem 20 évvel idősebb. Nagyon sok mindent megélt nőcsábász férfi, aki nincs ahhoz szokva, hogy csak játszanak vele, talán innen jött az a mérhetetlen szerelem, egy különleges kapcsolat ami ki alakult köztünk.
Kis idő elteltével vacsorázni hívott, ekkor találkoztunk munkahelyen kívül. Aztán mégis vacsora után a munkahelyen kötöttünk ki, ami akkor természetesen zárva volt. Ott akkor történt először meg, hogy szeretkeztünk. Ez is különleges volt, maga a hely is a munkahelyünk kis sarkába a kanapén.
Lefektetett a kanapéra mondván nem teszek veled semmit amit te nem szeretnél. Végig maszkírozta a testem, közben óvatosan, finoman vetkőztetett.
Tudtam innen már nincs vissza út, most vagy soha. Végig csókolta a testem, majd a puncimhoz ért és nagyon finoman kinyalt, míg el nem élveztem. Ezt viszonozva én is orálisan kényeztettem hanyatt fekve a kanapén.
Megfordított és hátulról keményen megdugott.
Csodálatos esténk volt aznap.
Időről időre felfedeztük a munkahelyünk minden izgalmas zúgát szexre felhasználva.
Kari: Szeretnék veled el tölteni egy szenvedélyes éjszakát anélkül, hogy bármire figyelnünk kellene.
Hotel szobát foglaltunk, terveztünk kifogásokat gyártva otthonra a páromnak és persze a feleségének.
El jött a mi napunk... a város másik végében kora délután felvett kocsival, és el autóztunk a hotelhoz.
Remegő lábakkal szálltam ki a kocsiból és sétáltam a hotel fele. Be mentünk kávét rendeltünk. Kávét kortyolgatva beszélgettünk, majd megcsörrent a telefonja és csak azt hallottam persze jövök menjél csak jobbulást.
Kérdőn néztem rá?!
Majd közölte a barátja kórházba került és helyettesítenie kell a munkahelyén.
Persze nagyon csalódott voltam, de erőt vettem magamon és próbáltam megértő lenni.
Nóri: Vigyél vissza a buszhoz és haza megyek, te pedig menj dolgozni, segíts a barátodnak..
Le mondtuk a szobát és elindultunk a kocsihoz, csendben csalódottan.
Út közben mondta Kari, hogy nem szeretné nélkülem tölteni a nap további részét, szeretné ha vele tartanék.
Így is volt mentem vele dolgozni, végül is a napot együtt töltöttük, csak másképp mint ahogy terveztük.
Talán itt kezdődött el a mi különleges kapcsolatunk, szavak nélkül értjük egymást és minden nehézség ellenére ki tartunk egymás mellett. Főnököm, barátom, szeretőm. Mindig kellemesen töltjük el az időt együtt bárhol s bármikor.
Egy kellemes borozós este alkalmával előállt egy kérdessél, Nóri mik az vágyaid?
Nóri: Hu, nehéz kérdés, de mire is gondolsz pontosan?
Kari: Mik a szexuális vágyaid?
- Miféle kérdés ez gondoltam és nem sejtettem mi áll-e kérdés mögött. Mivel késlekedtem a válasszal Kari elő állt például több férfi esetleg több lány....?
Nóri: Persze ilyen fajta vágyai mindenkinek vannak, de kevés a megvalósulás esélye...
Kari: Én minden vágyad valóra váltom, ha te azt akarod.
Kérdőn néztem rá. Ekkor állt elő a Swinger klub ötletével és elmondta, hogy Ő már többször volt ilyen helyen, de mindig egyedül singli pasiként és minden vágya egyszer párban menni és két nővel ott eltölteni egy kellemes estet. Vagány akartam lenni ezert válaszul simán oda vágtam, hogy persze benne vagyok. Majd elmeséltem neki, hogy volt mar dolgom nővel és élveztem is. Bár bisex nem vagyok, de élvezem az ilyen helyzeteket.
- Persze legbelül nagyon izgultam a swinger club gondolatától. Sokat beszeltünk erről, terveztük, hogy megyünk és mit fogunk ott csinálni, de közben azt gondoltam persze mint a hotelban el töltött kellemes este úgy fog ez is össze jönni. Meg is beszeltük mikor lesz számunkra alkalmas nap, utolsó pillanatig nem hittem ebben, de aznap elmentem egy valamit takaró, de mégis sejtető sexy ruhát vásárolni. (későbbiekben ha követitek a történetet ki fog derülni, hogy miért is lett ez a ruci menyasszonyi ruhának elnevezve,) Szóval oda már el jutottam, hogy megvásároltam a menyasszonyi ruhámat.
El is készültem otthon az utcai ruhám alatt a szexi ruhám.
Készülődés közben bontottam egy fehér bort, bátorítás képen.
Kari megérkezett, várt rám a szokásos parkolóban, és el indultunk a számomra ismeretlen helyre amiről eddig csak fantáziáltam. Úton a clubba Kari elmondta, hogy minden ami ott történik ott is marad. Bármit teszek Ő elfogadja, de az estével véget is ér. Annak ellenére, hogy Ő egy nagyon féltékeny típus szép volt ez a kijelentés tőle.
Megérkeztünk, kiszálltunk a kocsiból.
Nóri: Csak még egy cigi mielőtt bemegyünk.
Kari: Ne félj vigyázni fogok rád, semmi olyan nem fog történni amit te nem szeretnél.
Be mentünk, a recepciónál kérdezte a srác párban vagytok? Nóri: Igen. - mondtam remegő hangon.
Ki fizettük a belépőt, kaptam egy karkötőt kulccsal ami az öltöző szekrényhez volt. Le mentünk az öltözőbe és le vettük a felesleges ruhánkat, majd fel mentünk a bárba egy italra. Na meg persze felmérni a terepet.
Én a borommal be ültem a dohányzóba egy cigire és közben figyeltem az embereket. Fantáziáltam, de még mindig nem tudtam elképzelni ezt az estet, de gondoltam lesz ami lesz vágjunk bele.
Karival le mentünk szét nézni az alsó szinten, ahol szobák, jakuzzi, kanapék találhatok.
Az egyik kanapé mellett kedvem támadt játszadozni Karival.
Le feküdt a kanapéra és én elkezdtem kényeztetni orálisan.
...el kezdtek simogatni hátulról és csak a kérdéseket hallottam: Beszállhatok? Erre Kari azt mondta kérdezd a lányt szeretné-e.
Felnéztem és két pasira igent mondtam,
így alakult, hogy az estét három pasival indítottam.
Egy valódi szexuális álomba illő légyott volt ez...
...két farokkal játszhattam míg a harmadik dugott.
Kari szólalt meg a végen, hogy iszunk valamit?
Nóri: Igen de hol a bugyim? Ekkor tanultam meg, hogy a bugyi swinger clubba felesleges. Kutattam a kanapén ülök között és végül meg találtam.
Ittunk egy italt a bárba, egy cigi a dohányzóba és le ültünk fent a kanapéra nézelődni.
Karival kezdtünk újra játszani egymással.
Észre vettem, hogy egy pár néz minket akik mellettünk ültek.
A férfi el is kezdett simogatni. Jelzésül, hogy nincs ellenemre megfogtam a kezét és magamhoz húztam erősen. Kacsintottam a lánynak, hogy beszállhat orálisan kényeztetni Karit.
Egy darabig együtt kényeztettük, majd én dugtam a pasival Kari pedig a lánnyal.
Majd arra eszméltem, hogy valaki nagyon finoman nyalja a puncimat, felnéztem a lány kényeztetett. Én is kinyaltam utána öt.
A pasijával többször dugtam.
Nóri: Igyunk valamit és szívjuk el egy cigit. - ami általában nem is egy hanem kettő volt.
Ezután újabb sétát tettünk lent a szobákban és be szálltunk újra egy gruppenba, majd jött a hajnal és vele is ment ez az álomba illő éjszaka.
Haza fele a kocsiban kissé fagyos volt a hangulat.
Erről is mint minden más izgalmas sztoriról meséltem Gabriellának, aki mint tudjuk szeret mindent megélni és meg is írja az ilyesfajta történeteit, de swingerről sosem hallottunk tőle ami nem véletlen, mert ezt igencsak kételkedve fogadja. Elmeséltem neki már akkor amikor csak tervben volt ez az este. Itt volt velem virtuálisan amikor készülődtem. Félve, kérkedve fogadta ezt a dolgot, de azt mondta menj Nóri ha neked ez a vágyad, másnap hívj ha felkeltél.
Másnap felhívtam, lelkesen meséltem neki az éjszakáról. Gabriella: Ez most komoly? Mesélj.
Nóri: És mindent részletesen elmondtam Gabriellának, ha nem is egy perc de legalább fél perc csend volt a vonal másik végen mire Gabriella megszólalt...
Gabriella: Te tényleg elmentél a swinger clubba?
Nóri: Gabriella, nem gondoltam volna hogy ez egyszer velem meg történik, de ha szeretned téged is elviszlek.
Gabriella: Hááát nem is tudom. Én ettől félek.
Nóri: Miről beszelsz??? Te sok mindet megélt, átélt nő miért is ne jönnél.
Gabriella: Nem tudom félek valamitől.
Nóri: De mitől félsz?
Gabriella: Tudod Nóri sok mindent átéltem már, de még a swingert nem látom át.
Nóri: Nem kell átlátnod.Gabriella, gyere éld át, nem fogod megbánni, bízz bennem. Azt mondom neked mint amit Kari nekem mondott, semmi olyan nem fog történni amit nem szeretnél. Olyan ez mint egy bár avagy egy disco extrákkal. Gabriella: Nóri, nem tudom bizonytalan vagyok.
Szamoámra folytatódtak a hétköznapok főállásban dolgoztam, Karival pedig mellék állasban vállaltam sok sok órát, hogy minél többet tudjuk együtt lenni. Persze mind e mellett titkos találkák, lopott órákat szerveztünk.
És Újra el jött a nap mikor swingerezni mentünk.
Az első alkalom nagyon jól sikerült. Igazából mindent átéltem ami szexuális vágyam volt. De persze ezt fokozni szerettem volna. Az első alkalom után mint említettem fagyos hangulattal mentünk haza, ezért második alkalommal óvatosabb voltam. Próbáltam Karira figyelni tartottam attól hogy túl lövök a célon. Tehát próbáltam arra figyelni, hogy mik az Ő vágyai és azokat megvalósítani. A második swinger esténk inkább szolt róla mint rólam, de ezt is sikerült kellemesen eltölteni fiukkal lányokkal.
Természetesen ezután a nap után is felhívtam Gabriellát és akkor mar Kari is ott volt mellettem.
Gabrielláról már sokat hallott tőlem hisz ő az életem része, évek óta mindent megosztunk egymással. Meséltem neki a blogjáról is és, hogy Ő igazan megéli a vágyait. Erre Kari is jött az ötlettel, hogy vigyük magunkkal Gabriellát is swingerezni.
Gabriella: Oooo Szia Nóri miért hívtál videó hívással??
Nóri: Szeretnék bemutatni valakit.
Videó...
Kari: How are you?
Gabriella: Nóri, mit beszél Kari???
Nóri: Azt kérdezi, hogy vagy?
Gabriella: Jól.
Kari: Mikor jössz hozzánk? - Nóri fordít.
Gabriella: Mikor jöjjek??
Kari: Mikor szex lesz. Szereted a szexet mint Nóri?
Gabriella: Nóri hol vagytok? Nagyon jól érzitek magatokat.
Nóri: Látod itt vagyunk a tengerparton, romantikázunk, és fehér bort iszogatunk.
Kari: Gabriella... Szeretem a Nórit.
Gabriella: Így történt az, hogy életemben először elszántam magam arra, hogy repülőre ülök, és még ha bizonytalanul is, de neki vágok a swinger világnak. Azt már tudtam, hogy rossz élmeny nem érhet Nórinál, hisz már többször voltam nála és mindig kellemesen töltöttük az időt, de a swinger új gondolat volt számomra.
Hamarosan jön a folytatás...
© Minden jog fenntartva! Gabriella Blogja - 2019
Jött a vizit. Nem az én kezelő orvosom jött. Egy fiatal, komor doki jött be.
Na majd jövök átkötözni. – közölte velem.
Közben hoztak a szobámba egy 82 éves nénit.
Jesszusom egész nap beszélt. Már azt is tudtam, hogy a lakása hogy néz ki olyan részletesen leírta, sőt már a családfáját is tudtam. Vége volt a tévézésemnek, mert hogy ne nézzük tévét, pihenjünk, miközben egyfolytában mondta mondta mondta az élete történetét.
Végre jött unoka bátyám a cigivel és még pár holmimmal.
Hála telomon van mobil net, VIP Ápolónak köszönhetőleg van mobil töltöm is…
Egyfolytában inkább unoka húgommal beszélgettem messengeren.
Ez a nap is eltelt.
Jött ismét a váltás, de a VIP Ápolóm sehol…
Az este katasztrófa volt a 82 éves nénivel, az este folyamán arra keltem fel, hogy azt kiabálja, hogy kint lőnek. Hogy mi? Azt se tudtam, hogy sírjak vagy nevessek.. még jó, hogy az éjszakai nővérektől tudtam nyugtatót kérni.
Eljött hát ismét a reggel.
Ismét vizit, ismét a komor nem én dokim jött be.
Jött átkötözni. Szó szerint letépte rólam a kötést. Először tűrtem is…majd be be szólogatott.
Gabriella: Szerintem magának nem doktornak kellett volna mennie ilyen stílussal hanem közmunkára kint sepregetni az utcát…
Doki: Elnézést a kellemetlenségért, bocsánat. Nem akartam fájdalmat okozni.
Gabriella: Ha nem akart volna akkor nem tépte volna le rólam.
Majd szó nélkül lekezelte a sérüléseimet, de nem kötözött be.
Doki: Kicsit maradjon így…majd később bekötjük.
Gabriella: Maradjak addig így meztelen???
Doki: Igen. – vágta rá kicsit gúnyos hangon.
Gabriella: Rendben. Ma haza mehetek akkor????
Doki: Nem, lehet bent is szilveszterezik. – elégedetten vágta hozzám ezt a mondatott.
Gabriella: Remek, köszönöm a kedvességét. – fejeztük be a beszélgetést.
Nyilván nem ez a nyikhaj fogja megmondani, hogy mikor mehetek haza, nem ő a kezelő orvosom.
A picit maradjak hálóruha nélkül órákig elhúzódott.
Majd a főnővér jött be hozzám mikor a 82 éves nénit haza engedték.
Szépen bekötözött…elbeszélgettünk közbe. Hol mosolygott, hol elkomolyodott és szigorúan nézett rám. Fasza egy két személyiségű pszichopata főnővér. :D – gondoltam magamban, de már nem lepődök meg semmin ezen az osztályon.
Na de végre újra egyedül a szobába.
Bár figyelmeztetett unokahúgom ne kiabáljam el magamat, mert hosszú még a nap.
Délután váltás előtt mentem le cigizni.
Ahogy kinyílt a lift a VIP Ápolóm lépet ki belőle mikor én léptem be..
VIP Ápoló: Háááááát teeee??? Nem mentél haza???
Gabriella: Nem engedtek. – beszéltünk futólag.
Mire vissza értem a kórterembe a váltás megtörtént.
Vacsora után készültem a fürdésre mikor nyílt a kórtermem ajtaja és toltak be egy ágyat, rajta egy idősebb nénit.
Na hugi igazad volt, futót át az agyamon a nap folyamán folytatott beszélgetésünk.
Egy mosolygós 77 éves néni nézett rám az ágyról…én Irma vagyok, nyugodtan tegezzél.
Szegény elesett és combnyaktörése lett, de akkor este már nem műtötték meg, majd holnap reggel.
Majd jött a fia is. Valahonnan ismerős volt nekem.
Majd jöttek az ápolók bekötni neki az infúziót, meg szúrták szegényt minden féle injekcióval.
VIP Ápoló: Te nagylány meg miért nem tudtál kicsit csendbe maradni, nem beszólni az orvosnak, már otthon lennél.
Gabriella: Nem tudtam szó nélkül hagyni a bunkóságát.
VIP Ápoló: Le tudsz már egyedül fürödni? Mert ma este nem én kaptam ezt a szobát.
Gabriella: Igen. – pirultam el, vissza gondolva arra mikor ő zuhanyzót le.
Viszont, - folytattam. Ha megkérhetnélek a kezemet átkötöd majd, mert az mindig tiszta víz szokott lenni.
VIP Ápoló: Persze, hogy át. A többi szobába végzek és jövök hozzád.
Irma néni fia hozzám fordul.
Szabolcs: Mi ne ismerjük egymást?
Gabriella: Hát nekem is nagyon ismerős vagy, de nem ugrott még be, hogy honnan.
Szabolcs: Mióta megláttalak ezen gondolkodom, de még nekem se ugrót be – mosolyogtunk össze. Közbe bejött az ápolónő, hogy lefürössze Vilma nénit.
Gabriella: Na én addig lemegyek rágyújtani.
Szabolcs: Köszönöm, hogy kimész. Én is kimegyek.
Mikor vissza mentem bent beszélget Szabolcs és a VIP Ápoló.
Nem akartam belefolyni a beszélgetésbe, mert az orvosokat beszélték, meg a műtét menetét.
Elmentem fürödni.
Mikor végeztem Szabolcs akkor köszönt el az anyukájától.
Szabolcs: Majd figyelsz anyukámra? Soha nem volt még kórházba. Megadhatom a telefon számomat és ha nem tud hívni mikor viszik a műtőbe akkor felhívsz engem? Mert nekem éttermem van, nem tudom, hogy mikor érek ide.
Gabriella: Persze.
Mentem én is le…cigizni mikor ment haza.
Vissza fele megállított a VIP Ápoló a folyóson.
VIP Ápoló: Gyere velem…
A folyosó végén balra az utolsó ajtót nyitotta ki.
Előre mentem.
Egy ágyas kórterem, kanapéval, fullos fürdőszobával.
VIP Ápoló: Ez itt egy VIP szoba. Ide a fizetős betegek szoktak jönni.
Gabriella: Értem. – fordultam vissza a kanapétól.
Átölelt, megcsókolt, vissza csókoltam. Finoman csókolt.
Lassan simogatott.
VIP Ápoló: Hajnalba elalszik a kolléganőm.
Gabriella: És… akkor ide jövünk?
VIP Ápoló: …ha te is szeretnéd akkor igen. – simította végig az arcomon a kezét.
Gabriella: Hány nőt hoztál már ide? – kacsintottam rá.
VIP Ápoló: Szerinted hány gyönyörű nő fordul itt meg? Itt 60 évnél kezdődik a korhatár. – nevettet.
Gabriella: Nem tudom… - nevettem vele.
VIP Ápoló: Na nagylány akkor hajnalba. – mondta miközben mentem vissza a kórtermembe. Igent bólintva a fejemmel kacsintottam rá egyet.
Irma nénivel hajnalig beszélgettem. Szegény nem tudott aludni, feszt a holnap reggeli műtétje járt a fejében. De így legalább én sem aludtam be mint valamelyik este.
Egyszer nyílt az ajtó résnyire.
VIP Ápoló intett a kezével, hogy menjek ki.
Gabriella: Irma néni nemsoká jövök, megnézem, hogy a társalgóba van-e wifi.
Irma néni: De ugye nem cigizni mész???
Gabriella: Nem, nem. - nevettem el magamat miközben mentem ki a folyosóra.
VIP Ápoló: Menj előre.
Mikor beléptem a VIP szobába azon agyaltam, hogy jesszus velem mik meg nem történnek mindig. Egy kórházba fogok egy ápolóval szerelmeskedni. Bár nem lesz nagy durranás, fáj mindenem… és mégis itt vagyok. Minek kellene történnie, hogy ne vonzón engem egy szex, egy kaland egy nem megszokót helyen.
VIP Ápoló: Na itt vagyok. – szólalt meg az ajtóban.
Most valahogy nem az a határozott ápoló állt előttem, aki nemrég még megcsókolt.
Úgy láttam, hogy nem sok mindent tud kezdeni a szituációval. Mondjuk én sem, de hát Ő mégis csak „otthon” van.
Egye fene, kezdem én – és léptem oda hozzá.
Megcsókoltam.
Kezemet a vállától a farkáig vezettem..
Elkezdtem kigombolni a nadrágját.
Ő a kórházi hálóruhám alá nyúl, bele nyúlt a bugyimba.
Simogatni kezdte a puncimat.
Addigra én kiszabadítottam a farkát a nadrágjából.
Lassan a kanapéra ültetett. – néha azért felszisszentem a fájdalomtól, de óvatos és finom volt minden mozdulata.
A kanapé elé térdelt.
Miközben megcsókolt lehúzta rólam a bugyit.
És újra a puncimon voltak az ujjai…de most már ujjazni is kezdet.
Csókot abba hagyta és lement a lábam közzé.
Miközben egyik kezével ujjazott a másikkal a mellemet simogatta és finoman, körkörösen elkezdet nyalni.
Megfeszült a testem, fájtak a sérüléseim, de már csak az ujjára tudtam koncentrálni ami lassan ki be mozgott bennem, a nyelvére ami a csiklómon mozgott…
…de valahogy mégse tudtam annyira ellazulni, hogy orgazmusom legyen.
Felhúztam magamhoz.
Megcsókoltam.
De az ujja még mindig a puncimba mozgott. – jesszus itt kell megtudjam, hogy milyen a finom szex – futott át a gondolatomon.
Felálltam, ezzel őt is arra kényszerítettem, hogy álljon fel.
Mellkasára tapasztva a tenyerem nyomtam a kanapéra félig fekvő pozícióba.
Lassan térdeltem elé, kapaszkodva a kezébe, mert fájt minden mozdulatom.
Lassan finoman kaptam be a farkát.
Fel is szisszent minden egyes alkalommal mikor jobban bevettem a számba a farkát.
VIP Ápoló: Nem bírom… - állt fel a kanapéról.
Felállított engemet is.
Megcsókolt.
VIP Ápoló: Meg akarlak dugni. – súgta a fülembe.
Gabriella: Hahoka, mozogni alig birok.
Puncimhoz nyúlt és simogatni kezdet, ujjazni.
Én pedig a farkához nyúltam.
Így elégítettük ki egymást.
VIP Ápoló: Ez annyira jó volt.
Gabriella: Hmmm, szerintem is.
VIP Ápoló: Előre megyek, pár perc múlva gyere utánam, menj a szobádba.
Gabriella: Rendben.
Irma néni még nem aludt mikor vissza mentem a szobába, szegény nagyon félt a holnapi műtéttől.
Reggel arra ébredtem, hogy jönnek Irma néniért. Eszembe jutott, hogy a fiát fel kell hívjam, hogy elvitték a műtőbe. Mondta is, hogy nemsoká bejön hozzám. Hát mondom oké, de valószínű, hogy én ma már megyek haza.
Jött is az orvosom vizitkor, ahol közölte velem, hogy ma még nem, de holnap haza mehetek.
Vilma néni fia örült is ennek a hírnek, aminek én viszont nem nagyon, de nem csináltam belőle problémát.
Szabolccsal bent beszélgettünk a szobába mikor egyszer csak nyílt az ajtó.
VIP Ápoló: Komolyan nem hiszem el Gabi, hogy téged ma sem engedtek haza, majdnem sokkot kaptam mikor megláttam a nevedet a kartonon.
Gabriella: Pedig nem fizettem le senkit, hogy maradhassak. De holnap reggel mehetek haza.
VIP Ápoló: Ha közbe nem jön valami. – nevette el magát.
Gabriella: Itt már semmi nem jöhet közbe. – nevettem vele.
Az éjszaka folyamán többször bejött hozzám a VIP Ápoló, sokat beszélgettünk.
VIP Ápoló: Szoktam abba a városba járni ahol élsz, találkozzunk még?
Gabriella: Nem tudom, maradjon a jövő zenéje, majd keressük egymást…
Másnap reggel haza engedtek...
Utolsó kommentek.