Gabriella Blogja.

Soha nem rántottunk kardot, ha nem értettünk egyet. Legtöbbször persze ragaszkodtunk a gondolatainkhoz, de ettől vált még szorosabbra a kötelék: igen, pont így szeretlek, ne másolj indigóként, egészíts ki inkább. Hadd tanuljak tőled és hadd vezesselek én is, tarkára színezzük…

Ne engedjétek, hogy az ismétlődő tapasztalatokból eredő megszokás olyan útra vezéreljen benneteket, ahol a megismerés eszköze a vak szem és a hangokat visszhangzó fül, hanem az ész segítségével próbálkozzatok. Parmenidész

Jó lenne most maradni még, álmodni még kettőnk ügyét. De várnak rám és várnak rád, menni kell Nem titkolom: akarlak én de nincs remény vagy csak remény ha jó nekem, beérhetem ennyivel. Ha lefelé indulsz a lépcsőházban, mosolyogj az elmúlt boldogságra. De azért amikor más…

"Bár minden egész eltörött, Létezik Igaz és Örök! De jól vigyázz, ha gondolsz rá, Az ördög rögtön felröhög." Ákos

"Valami nem sikerült, szigetünk messze került. Sehol nincs ma helyem, ezernyi arc, mind idegen. Veled más a világ, senki nem érti talán, Hogy miért hajt ez a vágy, pedig ma már más ölel át. Szívemben él ez a hely, ahol még lennie kell Valami jónak talán, hogy igaz a szó, nincs,…

Az egyik legnehezebb lecke az életben az elengedés. Legyen szó bűnről, haragról, szerelemről, elvesztésről vagy árulásról. A változás soha nem egyszerű. Harcolunk, hogy megszerezzünk és harcolunk, hogy elengedjünk...

Kezdetben minden olyan nagyon jó... Őszintén éreztem, hogy nincs még egy hozzád hasonló! De már nem így érzem, ilyet bárhol találok... Ez ''intézetlen számla '' küldi az ex barátod! Sajnálom, hogy köztünk a dolgok nem működtek... Arcodról lefolytak az átlátszó mű…

"Kell a sötétség az embernek, hogy értékelni tudja az előbukkanó fénysugarat. Kell a tévedés, és a bűn az embernek, hogy értékelni tudja a megbocsátást. Kellett hibáznom, kellett vétkeznem, kellett hazudnom ahhoz, hogy értékelni tudjam az egyenességet és az őszinteséget."…

Amikor kettesben vagyok vele, mindig csak kapkodom a fejem, hogy már megint este van, már megint haza kell menni, már megint a holnapra kell várni, már megint olyan rövid volt a délután, mintha összement volna a mosásban. Szilvási Lajos

A ma gondolatai a holnap cselekedetei. A ma féltékenysége a holnap hisztériás rohama. A ma vakbuzgósága a holnap gyűlölet diktálta bűntette. A ma haragja a holnap gyalázkodása. A ma gonosz kívánsága a holnap házasságtörése. A ma kapzsisága a holnap sikkasztása. A ma vétke a…

Megint álmosan indul a reggel, szemembe könnyet csal a kósza szél. Kereslek Úttalan utakon, átkozott hajnalon, szívem hajtja bús magány. Valami összetört, itt, legbelül, úgy eget, úgy fáj... Mint megsárgult levél, ha földet ér várom, hogy majd újra elkap a szél és vissza…

Miért nem lehet néha egyszerűbb az élet? Elfojtások helyett kimondani, képmutatás helyett őszintének lenni, titkolózás helyett nyíltnak lenni, félelmek helyett bátornak lenni, és játszmák helyett szeretni...

A kapcsolatok sorsát meghatározza a partnerek személyiségének, szexualitásának, karrierjének az alakulása is. Tőzsdei hasonlattal: az ember vesz egy ígéretes részvényt, amely aztán az évek során folyamatosan csak veszít az értékéből. Az érdekes emberből unalmas, megkeseredett…

Nincs más, benned bíznom kell, hogy nem veszítlek el, a cél előtt, ahol annyian buktak el. Nem kell más, Egy boldog pillantás, egy fénylő ölelés... És ez elég, hogy elviseljem még, hogy elszakíthat, megkísérthet még a szenvedély. Álruhában rád találhat még a szenvedély.…

"Hiába menekülsz, hiába futsz, A sorsod elől futni úgyse tudsz, Mert a sorsunk nekünk, vagy a végzetünk Hogy mi egymásért szenvedünk. Hiába mondod azt, hogy vége már, Hiába vagy fölényes és vidám, Én úgy is tudom, hogy a könny arcomon, még álmodban visszatér. A szív, ha…

Nézem a szádat, és nem érzek vágyat, hogy csókokkal perzseljem én. Itt vagy és látlak, és mégse kívánlak, te nem lehetsz már az enyém. Nemrég, még azt hittem, meghalok érted, most itt vagy és furcsa, hogy semmit sem érzek. Nézem a szádat és nem érzek vágyat, hogy csókokkal…

Izgalom... Ezt több oldalról közelíteném meg. Először is van a felfedezés izgalma... amikor szépen lassan ismerem meg a másikat, az értékrendjét és a múltját, ami formálta. Ehhez persze érdekesnek kell lennie a másiknak. Ehhez válaszolni kell tudnia a kérdéseimre.…

Nézz rám! Nézz rám! Nem vagyok már fiatal... de ha a szád csókolni akar, szememben ott csillog már a vágy, s csókjaidat viszonozza lágy, forró ajkaim érintése. De kérlek ne hidd azt mégse, hogy könnyelműen prédád leszek! Bár, most kacagva feléd megyek, mert vágyom gyöngéd…

Az emberek szabadok. Ez a legnagyobb ajándék, amelyben részesültünk. A szabadságunk teszi lehetővé, hogy mássá váljunk, mint akik vagyunk. A szabadság azt jelenti, hogy álmodhatunk, az álmok pedig az életünk éltetői, még ha gyakran hosszú utazások meg egy-két pofon árán…

Emberek milliói döntenek úgy, hogy nem lesznek érzékenyek. Vastag bőrt növesztenek maguk köré, hogy senki ne okozhasson nekik fájdalmat. De ennek nagy ára van. Senki sem okozhat nekik fájdalmat, de boldoggá sem teheti őket senki. Osho

Mikor szívünk először összedobbant, mikor szemed rám nézve lángra lobbant, mikor az első csókod az ajkamra égett, Én már akkor úgy éreztem, meghalok érted!

Találkozás egy régi szerelemmel, Nem tudni mért, de mindig megható… Idővel mindent másképp lát az ember, De az, hogy szép volt, nem vitatható. Hiába nézem ellenséges szemmel A változást, mi rajta látható. Az ember áll és megszólalni nem mer, Van szerelem, mely nem…

Volt, lobogó lelkünkről szólt, miért ne élhetnénk túl? Ártatlanul.. Nyílt a perzselő egek alá, senki sem vigyázott rá, vágyak szavai hívtak, nem tudom még, hová.. Úgy engedj el, hogy nem sebzel mélyen, Úgy engedj el, ne fájjon visszanéznem, Úgy váljunk el, hogy más válasz…

  Szép volt kibontott hajjal, ahogy táncolt súlytalan, És szép volt, ahogyan várt rám a párnámon kócosan. Még nevetett, amikor súgta: Ez a város nem boldogít! Szabadulj! Menekülj innen! Ha mélyre jutsz, itt senki nem segít! Azután átölelt, és vigaszt keresve bújt…

Volt egy álmom, egy szörnyű látomás. Most is érzem, századszor élem át. Nem értem miért, tényleg nem értem, miért nem lépem át? Hidd el, láttam a háborút. Csillagok égtek el és mindenre sötétség borult. Eltiport imák, megtört-megölt ölelés maradt csak nyomán. Egy…