Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Izgalom...
Ezt több oldalról közelíteném meg. Először is van a felfedezés izgalma... amikor szépen lassan ismerem meg a másikat, az értékrendjét és a múltját, ami formálta. Ehhez persze érdekesnek kell lennie a másiknak. Ehhez válaszolni kell tudnia a kérdéseimre. Kérdéseim csakis olyan dolgokra irányulnak, amik valóban érdekelnek engem. Érezzem azt a másikban, hogy meg kell fejtenem, de mégis ez folyamatos kihívás elé állít engem. Ne legyen az illető teljesen kiszámítható, annak ellenére sem, hogy kérdéseimre egyértelmű választ ad. Ha valamit állít magáról, akkor vessen föl bennem újabb kérdéseket. Érezzem, hogy meg kell fejtenem őt... ez egyben kihívás is. És mindez rengeteg beszélgetést eredményez. Aztán van a szexuális izgalom. Ébresszen bennem vágyat, kívánjam és ezt tartsa is fönn. Ehhez nem elég a külső... A kívánalom szerintem fejben indul el igazából... illetve ha fejben indul el, akkor sokkal tartósabb lesz, mint a csak a külsőnek köszönhető kívánalom. A lénye legyen izgalmas, az tartson izgalomban... Tartsa fönn a partner a szellemi és testi érdeklődésem... Ehhez nyíltság is szükséges, mindenféle értelemben.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.