Gabriella Blogja.

- Te félsz szeretni! Nem mersz szeretni senkit sem! Félsz, hogy megint jön az önelvesztés a fulladás. És ő sem szeretett, csak kívánt téged. Mohón. Önzőn. Nem tudtatok egymással mit kezdeni. Persze nem is csoda. Tele vagy sok évszázados, gyógyulatlan sebekkel. Túl fájdalmas lenne…

Van egy olyan érzésem, hogy ha az ember a másik felét keresi, akkor a kapcsolat hiányon alapul. Ezért azt hiszem, hogy teljessé kell válni egyedül, és aztán jön egy másik ember, aki esetleg szintén teljes - és akkor nem azért vagytok együtt, mert függtök egymástól, hanem "Miért…

Az igazi nő magabiztos... Nem fut a férfiak után... Tud érinteni és tudja értékelni az érintést. A szemével, a mosolyával, az egyéniségével hódít... Az igazi nő kinövi azokat a kicsinyes téveszméket, miszerint mindenféle nővel versengeni kell... Az igazi nő tudja, hogy mikor…

A lábunk megremeg, nyoszolyánk didereg. Ide kedvesem, szerelemmel ölelj meg. Gyűrjük meg, melegítsük fel e fekhelyed, Ámor-nyilam töltse be, tüzes kelyhedet. Dombi László

"Óóóóóó nagy világ, gitáromnak hangja száll... Muzsikád el nékem Te világi cigány, hadd örüljön a nagy világ. Jajjjjj te szép asszony, én te miattad nem alszom! Búj te ide hozzám, legyél az én babám, miénk lesz majd a nagy világ." Ismeretlen (számomra)

Vége lett egy halálos nagy szerelemnek, Amitől a fák is búcsút integetnek, Sárguló levelek azt suttogják nékem, Akit én szerettem, mást szeret nem engem. Azt mondják, hogy eljársz az Isten házába, Könyörögve kéred bűnöd megbocsássa, Minek neked templom, imádság meg…

Bármikor elhagyott, azt mondtam megcsalom, de benne van a szívembe. Sosem felejtem el azt a napot, mikor belenézett a szemembe. Mond már meg istenem, mért teszi én velem, tönkre megy az életem. Érzi és tudja hogy ö kell nekem, halálosan szeretem.  

A legtöbb ember ott hibázza el, Hogy néha néhány álmodozni mer. Így tettem én is, vesztettem én is, De bármi vár, nekem megérte mégis. Én nem tudom, mi lesz a holnapom, De büntetésem büszkén vállalom. Engem is megcsalt egy délibáb, De most mi lesz, hogyan tovább? Egy…

Úgy élem az életem, hogy állandóan ott ülök a nézőtéren, de a vásznon az én filmemet vetítik, én vagyok az egyik szereplő, mindig kívülről is látom magam. Próbálom nem elveszíteni ezt a fajta ironikus látásmódot, mert ez biztosítja, hogy reálisan lássam magamat és a…

Soha nem rántottunk kardot, ha nem értettünk egyet. Legtöbbször persze ragaszkodtunk a gondolatainkhoz, de ettől vált még szorosabbra a kötelék: igen, pont így szeretlek, ne másolj indigóként, egészíts ki inkább. Hadd tanuljak tőled és hadd vezesselek én is, tarkára színezzük…

Ne engedjétek, hogy az ismétlődő tapasztalatokból eredő megszokás olyan útra vezéreljen benneteket, ahol a megismerés eszköze a vak szem és a hangokat visszhangzó fül, hanem az ész segítségével próbálkozzatok. Parmenidész

Jó lenne most maradni még, álmodni még kettőnk ügyét. De várnak rám és várnak rád, menni kell Nem titkolom: akarlak én de nincs remény vagy csak remény ha jó nekem, beérhetem ennyivel. Ha lefelé indulsz a lépcsőházban, mosolyogj az elmúlt boldogságra. De azért amikor más…

"Bár minden egész eltörött, Létezik Igaz és Örök! De jól vigyázz, ha gondolsz rá, Az ördög rögtön felröhög." Ákos

Üdvözlöm, érintem, nem mutatom, Nem emlékeztetem, nem kutatom, Nem zavarom, zavarom, csak figyelem, Belefeledkezem, vele utazom Nem sürgetem, nem várom Nem bántom és nem sajnálom Nem sajnáltatom magam, magam adom, Megadom, megadom, neki megadom magam Felkavarom, felkavarodom,…

"Valami nem sikerült, szigetünk messze került. Sehol nincs ma helyem, ezernyi arc, mind idegen. Veled más a világ, senki nem érti talán, Hogy miért hajt ez a vágy, pedig ma már más ölel át. Szívemben él ez a hely, ahol még lennie kell Valami jónak talán, hogy igaz a szó, nincs,…

  "Mire jó, hogy hittem, mire jó, hogy féltem Amit adtam érted, igazán nem kérted, Mire jó ha várnék, neked ez csak játék, Mire jó ha hinnék, mindig érted sírnék. Összetörtél mindent, a szívem, de érzem tévedés voltál.   Nincs elrontva semmi, csak másra lesz…

Egy fatörzsbe vésted a nevedet S közben ragyogni láttam a szemedet Erre a vén fa meghatódva A kezedbe virágot hullajtott Egy ilyen fa vagyok én is Szomorú, magányos És te vagy az, aki engem Örökre megsebzett Én őrzöm még a nevedet De mondd csak a virágommal mi lett Én őrzöm…

Ha hívja az élet, a szív legyen csak búcsúzásra és újrakezdésre kész, hogy bátorsággal, mit sem szomorkodva más, új kötéseknek adja át magát. Mert minden kezdetben varázs rejtezik, amely megoltalmaz, és élni segít. Hermann Hesse

"Kell a sötétség az embernek, hogy értékelni tudja az előbukkanó fénysugarat. Kell a tévedés, és a bűn az embernek, hogy értékelni tudja a megbocsátást. Kellett hibáznom, kellett vétkeznem, kellett hazudnom ahhoz, hogy értékelni tudjam az egyenességet és az őszinteséget."…

Amikor kettesben vagyok vele, mindig csak kapkodom a fejem, hogy már megint este van, már megint haza kell menni, már megint a holnapra kell várni, már megint olyan rövid volt a délután, mintha összement volna a mosásban. Szilvási Lajos

A ma gondolatai a holnap cselekedetei. A ma féltékenysége a holnap hisztériás rohama. A ma vakbuzgósága a holnap gyűlölet diktálta bűntette. A ma haragja a holnap gyalázkodása. A ma gonosz kívánsága a holnap házasságtörése. A ma kapzsisága a holnap sikkasztása. A ma vétke a…

Ha valaki más lennék, most bemutatkoznék, de ami azt illeti, magasról teszek rá, hogy ki, mit gondol. Tapasztalataim szerint az érdeklődés az elvárások anyja. Az elvárások pedig csalódáshoz vezetnek. Tehát a legjobb mód a csalódás elkerülésére az, ha nem érdekel semmi.…

Megint álmosan indul a reggel, szemembe könnyet csal a kósza szél. Kereslek Úttalan utakon, átkozott hajnalon, szívem hajtja bús magány. Valami összetört, itt, legbelül, úgy eget, úgy fáj... Mint megsárgult levél, ha földet ér várom, hogy majd újra elkap a szél és vissza…

Miért nem lehet néha egyszerűbb az élet? Elfojtások helyett kimondani, képmutatás helyett őszintének lenni, titkolózás helyett nyíltnak lenni, félelmek helyett bátornak lenni, és játszmák helyett szeretni...

Az út végtelen, de mi nem: elhasználódunk, megtörünk. Egyeseket megkeményít, eszesebbé tesz, egy bizonyos pontig. De legvégül a gyengeség, és a csüggetegség következik. Mark Lawrence