Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Hé! Fogysz a holddal el,
Mi a baj, ne add fel!
Mondd el!
Hé! Nem az a bűn, ha fáj,
Hanem a néma száj!
Szólj már!
Hé! Fuss a téren át,
Gyere itt várok Rád,
Csak rád!
Hé! Sok a gond, értem én,
de jut azért nekünk fény!
Mosolyod majd átfűt, elvarázsol,
Elhiszed, hogy szebb holnap lehet a mából!
Gyere velem, át kell lépd a nincset,
Van hitem, hogy átéred egyszer a mindent!
Mosolyod majd átfűt, elvarázsol,
Elhiszed, hogy szebb holnap lehet a mából!
Gyere velem, át kell lépd a nincset,
Érezd, hogy a bánat messzire ment...!
Unisex
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.