Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
A vágy
Szokásos reggel. Ébresztő megszólal, én kinyomom vagy ötször. Nagy nehezen kikószálódók az ágyból megszokott reggeli rutin, fürdőszoba készülődésindulás. Fülhallgató be zene bekapcs most már kicsit jobb.
Buszon szokásos tömeg én csak bambán bámulok ki a fejemből, de legalább a zene szól. Próbálok a reggeli kómámból magamhoz térni. Egyszer csak valami furcsa érzés lesz úrrá rajtam. Körbenézek a buszon, de semmi vagy is várjunk csak még is. A busz végébe megpillantok valakit, akinek érzem, tekintete rám szegeződik. Ránézek, de hírtelen zavaromba elkapom a tekintetem. De nem hagy nyugodni a kíváncsiság. Vajon biztos engem néz? Vagy csak képzelődöm kora reggel. De nem igen még mindig néz. Most már nem kapom el a tekintetem. Istenem azok a gyönyörű szemek. Csak nézem, közben elmosolyodom, ahogy ő is. Van benne valami megmagyarázhatatlan erő, ami vonz hozzá. Testemben elindul valami bizsergés érzem már a tekintetétől is lázba jövök. Buszról leszállva egy irányba megyünk, ettől kicsit megnyugszom, hogy még nem veszítem el. Mögöttem jön, érzem, az egész testemen a tekintetét szinte beleborzongok. Gondolataim elkalandoztak már elképzeltem, ahogy mellém ér egymásra nézünk, szinte izzik a tekintetünk szavak nélkül értjük egymást, hisz a testünk beszél helyettünk. kezét végigsimítja, az arcomon érzi, mennyire vágyom, az érintését lassan beletúr, a hajamba majd belemarkol, magához húz, mélyen a szemembe néz és megcsókol. A vérem izzik, a testem remeg. Majd egy hirtelen mozdulattal behúz a kapualjba. Itt már vadul csókol, falhoz szorít, két kezem összefogva fejem felett az ujjait végig húzza az ajkaimon majd lefelé halad a két mellem közt majd hírtelem belemarkol, én felszisszenek. Érzi a mellbimbóim kőkemények. Minden érintésére reagál a testem a vágy bennem már elviselhetetlen érezni, érezni akarom. Egyre gyorsabban egyre mélyebben veszem a levegőt. Érzi, mennyire élvezem minden mozdulatát. Majd elindul, lefelé a combomon a keze szoknyám felcsúszik, csöppnyi tangám szinte önmagától félrecsúszik, annyira nedves vagyok. Majd hirtelen becsúszik az ujja, ami egyre hevesebben jár. Hirtelen megkap, az ölébe vesz, a falhoz szorít és már lüktető farkát érzem magamban, ahogy egyre hevesebben jár, bennem az egész testem remeg, érzem, nem bírom, sokáig belemarkol, a mellembe megcsókol és érzem abban a pillanatban, hogy kész a gyönyör úrrá lesz, rajtam nem bírom tovább, ahogy ő sem. Ez valami fergeteges érzés volt. Lassan leenged, az arcomat a kezébe temeti, megcsókol. Lassan a testem is megnyugszik. Aztán hirtelen gondolataim visszatérnek a valóságba, mert valaki megszólít és igen ő az. Kezembe nyom egy papír cetlit és csak annyit várni fogom, majd tovább megy. Kinyitom a kis cetlit melyen a következő van, valami megmagyarázhatatlan vonz hozzád és egy telefonszám. Na, hát valahogy így indult ez a napom.
N. E
Szerzői és minden jog fenntartva;
Megosztható változtatás nélkül,
mindennemű egyéb felhasználása engedélyköteles.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.