Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Azt suttogja a szél a hercegem lesz a párom,
mert úgy szeretem Őt, mint senki mást a világon,
csak legyek az övé, én semmi mást nem kívánok,
és csókjait érezzem a számon.
Egy szép napon megkérné a kezem
és boldogan mondanék igent, mert egyedül Őt szeretem.
Azt suttogja a szél, hogy megvalósult az álmom,
mert férj és feleség, lett ez a szerelmi páros.
Nem múlik soha el, így marad ez örökre,
szíve rabja lett én szívem.
Egy szép napon megkérné a kezem
és boldogan mondanék igent, mert egyedül Őt szeretem.
Azt suttogja a szél, boldog leszek örökre,
mert nincsen annyi kincs, mely többet érne ő tőle.
Nem múlik soha el, így marad ez örökre
és szíve rabja lesz az én szívem.
Egy szép napon megkérné a kezem
és boldogan mondanék igent, mert egyedül Őt szeretem.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.