Gabriella: Ne menjünk sehova, csak 20 percem van az ebéd szünetemből.
Megcsókolt.
Váratlanul ért, de vissza csókoltam.
Halk hmmm hagyta el mind kettőnk száját.
Kellemes bizsergető érzés kerített hatalmába.
Határozottan finom, vágykeltő csók volt.
Kezem a combjára tettem.
Gabriella: Mi van itt hátul? - és a kocsi rakterére mutattam.
Tűzoltó: Semmi.
Össze néztünk és már el is indult a kocsival.
Ajjjj... kellett nekem megszólalni. - gondoltam magamba.
Gabriella: Hova megyünk?
Tűzoltó: Nem tudom, majd meg állunk valahol.
Elhagytuk a várost.
Tűzoltó: Itt. - és befordult egy földútra.
Megcsókoltam.
Tűzoltó: Na gyere. - szállt ki a kocsiból.
Jesszus bele gondoltam a privát írásunkba. Hogy falhoz nyomva letérdeltetve, kezeimet lefogva fogja megdugni mélyen a számat.
Félve kinyitottam a kocsi ajtaját.
Ő közbe kinyitotta a kocsi hátsó részének a toló ajtaját.
Szerintem én remegő lábbakkal léptem be hátra.
Bezáródott az ajtó.
Hátra néztem és abba a pillanatba egymásnak estünk.
Bele nyúlt a nadrágomba és a puncimat kezdte el simogatni.
Majd a kocsi oldalának szorítva hevesen csókolt meg.
Határozottan követelőző csók volt.
Benne volt a vadság.
Szavak nélkül elmondta ezzel, hogy most ő a főnök.
Kezeimet megfogta és a fejem felé szorította.
Térdre ereszkedtem.
Kezeim elengedte addig míg kigomboltam a nadrágját.
Tűzoltó: Add csak ide a kezeidet.
Össze rezzentem a hangjától, de szó nélkül a fejem felé tettem a kezeimet.
Erősen megfogta a kezeimet és a kocsihoz szorította, és a farkát a számba rakta.
Automatikusan húztam volna ki a kezeimet a kezéből, hogy a farkához nyúljak.
Tűzoltó: Nem. Nem. - minden ilyen megmozdulásomnál parancsolóan ennyit mondott és a szorítása nem engedett miközben egyre mélyebbre nyomta a farkát a számba, egyre ütemesen.
Egyik kezébe áttette mind a két kezemet, de a szorítása ekkor sem nem engedett, a másik kezével a hajamba túrt és úgy nyomta egyre mélyebbre a számba a farkát.
Néha lassított mikor már érezte, hogy sok az nekem.
Automatikusan folyamatosan próbáltam kezeim szabadítani, de egy percre sem engedett a kezeim szorításból...
Tűzoltó: Nem. Nem fogom elengedni.
Igazából tetszett, élveztem ezt a helyzetet. Ahhoz képest, hogy féltem tőle most már határozottan állíthatom, hogy a kezeim lefogása szopás közben, és a mély torkozás nem csak a vágyaimat/fantáziámat korbácsolta fel hanem a testemet is.
Torkomra élvezett.
Abban a pillanatba felálltam.
Gabriella: Jajjj, hova köpjek?
Nézett rám érthetetlenül, hogy most mi van.
Majd elővett egy rongy darabot, hogy abba.
Majd egy az egybe lecsókolt és belenyúlt újra a nadrágomba.
Tűzoltó: Jó nedves vagy.
Gabriella: Igen, de sajnos letelt a 20 perc szünetem. Sajnos mennem kell már nem tudunk dugni. - de az a 20 perc több mint fél óra volt.
Tűzoltó: Jó, rendben.
Közbe azért még faltuk egymást.
Éreztem, hogy újra kemény a farka.
Annyira kívántam, hogy bennem legyen a farka, de nem maradhattam.
Gabriella: Majd bele tanulok. Senki nem bírta eddig végig leszorítani a kezemet. Elgyengültek és engedtek nekem.
Tűzoltó: Bele bizony. Én nem fogok engedni. ..hirtelen felálltál. Legközelebb azt sem engedem, le kell nyeld. - mondta határozottan, de mosolyogva.
Utolsó kommentek.