Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Szerettél már őrült módon valakit?? Megőrjített a hiánya, ha nem volt veled? Imádtad a hülye dolgait is, a rossz tulajdonságaival együtt? A világ végére is elmentél volna érte? Na az tud megbántani igazán csak! Hiszen a lángoló, nagyon magas fokon égő szerelem és a gyűlölet nagyon közel van egymáshoz! Nagyon kicsi köztük a határmezsgye!
Ti írtátok. (T.E.)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.