Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
...az utad?
Vannak hosszabb-rövidebb időszakok az életemben, amikor úgy érzem, megtorpantam, és nem tudom, merre tovább. Vannak átmeneti időszakok, amikor a régi értékrend már nem működőképes, ám az új még nem alakult ki. Ezeket az átmeneti időszakokat nehéz átvészelni, mert a céltalanság érzése feszültséget, rossz kedvet vált ki legtöbbünkből.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.