Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Utállak! :D Eddig csak a szexuális fantáziád érdekelt. Most végigolvasva a "ki is vagyok én" bejegyzésed után, az egész lényed után vágyakozom... Figyelmetlen voltam, vagy nem olvastam eléggé vissza az igazi blogodban. Ma ezt megtettem eddig legalább ötször. Akarlak, és ez veszélyes. Sajnos ismerem magamat, és olyan lettél előttem, mint a sebesült őz a kiéhezett farkas előtt. Űzni akarlak, hegyeken - völgyeken - vízmosáson át. Mindaddig, míg el nem kaplak, és még nem érzem az illatod. A tested, ahogy vergődve szabadulni próbál a szorításomból. Aztán a megadás édes íze... A birtoklás, és a birtokolva lenni furcsa keveréke... Olyan mélyen nyúltál az elmémbe mindazzal amit olvastam, a gondolatokkal, a tapasztalatokkal, a világnézeteddel, a vágyaiddal, az őszinteségeddel, hogy a sokkból még nem tértem magamhoz....és ez sajnos nem duma. Birtokolni akarom a tested, és bizony most már a lelkedet is.... Elakadt a szavam... :) Gyűlöllek!!! ;)
Szeretem ha gyűlölnek. ;)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.