Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Csintalan vágyakat álmodik az éjjel és azt képzeli találkozott a szenvedéllyel.
Ez az éjszaka felgyújt az érzés szinte lángol, buja nő lesz most
a szende kislányból.
Tested simítja, elnyújtózik kéjjel, merészen dacol most
minden veszéllyel.
Szeme tüze csábít, ajka csókot akar, tapadna hozzá a csípő ölelne már a kar.
Mint tévelygő számára mutat utat távoli fényjel, úgy hív , csábít a lány gyere már , és érj el. ;)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.