Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Jó ha elfogadjuk, hogy a szerelem nem egy vizsga, ahol a jól kitöltött kérdéssort pontozzák. Nem érdemes azzal kínozni magunkat, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. Ha valaki igazán szeret minket, akkor elfogad olyannak, amilyenek vagyunk, másképp nincs értelme fenntartani a kapcsolatot. Ez azonban fordítva is igaz: nekünk is lejjebb kell engedni a lécet, különben senki sem fogja átugrani azt…
Gabriella Blogja
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.