Magányos délután
Szívem egy nyitott könyv
lapjai megsárgultak
Engem az emberek
mindig megbámultak
Fura egy szerzet, és
futó bolond szegény
Olyan az életem,
mint egy ócska regény
Ponyva vagyok, csak
fekszem a polcokon
Soha sem időzöm
semmiség dolgokon
Ülök hát egyedül,
a karosszék átkarol
Hirtelen felettem
a mámor áthajol
Leoltom a lámpát
a világ elillan
Egy régi érzés, most
hirtelen bevillan
Emlékeim sötét
elveszett zugában
Fekszem az ágyamon
meztelen ruhában
Érint a gyönyör
simogat a vágy
Az érintés puha
és egyszerűen lágy
Nem bírok magammal
a kéjvágy rabul ejt
Ez a szép délután
még, új titkokat rejt
Telefont ragadok
felhívlak sebtében
Izzik minden atom,
a lelkem testében
Mégsem kellesz nekem,
ma vágyom a magányt
Hozok a konyhából
egy gyönyörű banánt
Nem kell a banán sem,
nem vagyok most éhes
Tűzben ég a testem
és az elmém kéjes
Minden gátlásomat
levetem magamról
A piros rózsámat
kiveszem hajamból
Lehullik rólam a
felesleges ruhám
S borzolom a hajam
össze-vissza kuszán
Kezeim nem enyémek
siklanak testemen
Semmilyen érzésem
nem kell elrejtenem
Szabad vagyok immár
a kéjnek adom magam
És lágyan simítom,
én magam a hasam
Mellemnek bimbói
akár két szép virág
Fejemben hangoznak
a bűnbánó imák
Zúgnak a harangok
extázisba esem
Becsukom gyorsan
mind a kettő szemem
Combomon tenyerem
cirógatom egyre
Szeretnék feljutni
az orgazmus hegyre
Elérem lassan a
vad vágyak odúját
Eldobom messze a
hasztalan új ruhát
Itt ülök egyedül
teljesen meztelen
A vágyban merülve
abszolút fesztelen
Sikamlós ajkaim
ujjaim vezetik
A gyengéd érintést
még ők is szeretik
Sóhajom hallatszik
az üres szobában
Ez az élvezet áll,
mindenki jogában
Kevés a levegő
és elfogyott a tér
Vágyaim kapuja
több élvezetet kér
Megadom hát neki,
és magamnak is egybe'
Feljutok lassan én,
az orgazmus hegyre
Szívem üteme mint
Nyargaló musztáng
Testemmel kettesben
van még egy kis munkánk
Vágtázik a szívem
hánykolódik testem
Örülök, hogy mégsem
vagyunk itthon ketten
Sötétül az elmém
más világba lépek
Elrepülnek sorra
fejemből a képek
Látom már a csúcsot
jelzi nékem vágyam
A kéjnek én széjjel
vetettem a lábam
Megremeg a testem
torzul minden rajtam
A valós világot
réges-rég elhagytam
Összerántja testem
az élvezet perce
S kúszom a magasba
egymagamban egyre
A testem reszketeg
boldogság otthona
Legyőzött újra az
orgazmus ostroma...
Fehér Àgnes
Utolsó kommentek.