Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Soha nem kellettek az egyszerű, kihívásoktól mentes, hétköznapi dolgok, kapcsolatok.. Soha nem fogok megváltozni, mert imádom/imádtam az életemnek minden egyes pillanatát! Senkivel sem cserélnék, semmit nem csinálnék másképp, mint eddig! Az eddigi életem egy kész regény, annyit éltem eddig, mint más háromszor ennyi idő alatt! ;)
Gabriella Blogja
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.