Engedj fel!
Ne gyötörd magad azzal, hogy ki voltál tegnap vagy tíz éve. Inkább vedd kezedbe sorsod irányítását, és kezdj el tudatosan változni.
Az emberek többsége "patópálúr" szerepébe zárja önmagát, mert fél a kudarctól, vagy kényelmes a belső forradalom elindításához. Inkább marad stagnáló szenvedésben, mintsem kreativitása erejével megváltsa vergődő lényét.
...
Ám itt és most még mindig dönthetsz a fejlődés mellett. Itt és most elhatározhatod, hogy boldoggá teszed önmagad. Kezdj el odabent dolgozni, méghozzá mielőbb - hiszen a külvilág markáns változásai ezt előbb-utóbb úgyis durván megkövetelik tőled. Kevésbé fáj, ha szabad választás alapján lépsz fel démonjaid ellen e fennkölt szabadságharcban.
...
Az, ami körülvesz - az elméd korábbi víziójának testet öltése. Fekete vagy fehér mágiát gyakorolsz? Eldöntheted életed körülményeire tekintve.
Ha sötét a kép - ragadj ecsetet és hívd meg a világos színeket világodba: fesd vidámra, sokszínűre a vásznadat!
Szabadítsd ki magad! Engedj fel az évezredes jég-páncél-létből... mert ezt senki más nem teheti meg helyetted.
...
És ha jön valaki, aki múltaddal hozakodik elő, és számon kér, vagy bűntudatot generálna benned, nevess rá és mondd azt neki: "Jó, hogy akkor, azt megélhettük együtt! Én sokat tanultam belőle... Hát Te?"... és ne adj energiát a negatív áramlatoknak.
Áradj tovább, kíváncsian, szomjasan a MOST lehetőségeire... és ha félelmet találsz elmédben, fogadd el, légy hálás neki: amit a legszívesebben elkerülnél, az a Te következő nagy mestered fejlődésed útján... Nézz szembe vele és engedd el...
Így válik egyre erősebbé benned az Élet...
Cs. Szabó Virág
Utolsó kommentek.