Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Én megpróbáltam.
Megpróbáltam jó feleség lenni, becsületes állampolgár, aki betartja a törvényt és befizeti az adóját.
Megpróbáltam bízni a barátomban, megpróbáltam mindent újrakezdeni.
Igyekeztem. Még akartam is!
Isten a tanúm, én próbáltam más ember lenni.
Próbáltam jó ember lenni, de nem sikerült.
Hiába próbálkoztam sok mindennel, az élet nem akarta úgy.
Az élet talán azt akarja, hogy vergődjek, mint a partra vetett hal és még úgy is belém rúgjanak.
Szóval maradjunk annyiban, barátom, hogy nekem nem áll jól a jó. ;)
Gabriella Blogja
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.