Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Vágyok szeretni
Szeretni vágyok, gyötrelembe égve
egy másik ajakra rátapasztani
lávát sugárzó ajkam, vágyok egy nőre,
melynek magasztosak fájdalmai!
Tusázni vágyok hosszú kínos éjjel
az éjszakáknak kóbor rémivel,
hogy rám tekintsen egy lány tűzszemével,
oszlassa búmat, mint a semmit el.
Sorvadni vágyok, folyjon el a lángár
addig, amíg viasszá nem aszom,
de törjön a láng akkor lelkemen ki!
Boldog múlás, örvényes gondolat,
a szenvedély sápadt gyertyája lenni,
amelynek egy égő tűz lángot ad!
Kosztolányi Dezső
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.