Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Lebben a függöny,
Fejed lehajtva lépsz.
A helységben ismeretlen
Ismerősen szól.
A tenyered izzad,
Szívedben félelem,
A jövődet látni jöttél,
Tőle vársz jövőt.
Miért is vagyok itt?
A csoda nem segít,
Szememből látja, szeretnék
Még élni egy kicsit.
Egyirányú út,
Ahova megyek.
A kezem levegőt markol,
Mikor keresi két kezed.
Egyirányú út,
Lehet, meg sem érkezem.
A kezed levegőt markol,
Mikor keresi két kezem.
Állj meg egy szóra!
Valamit kérdezek,
Nem halljuk egymás hangját,
Rohanunk tovább.
Keresem, hol a baj,
Pedig egyszerű,
Valami elmúlt, eltűnt,
S ettől lett keserű.
Miért is vagyok itt?
A csoda nem segít,
Szememből látja, szeretnék
Még élni egy kicsit
Egyirányú út,
Ahova megyek.
A kezem levegőt markol,
Mikor keresi két kezed.
Egyirányú út,
Lehet, meg sem érkezem.
A kezed levegőt markol,
Mikor keresi két kezem
Edda (Egyirányú út)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.