Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Ne hidd azt, hogy senki se' szeret,
Szoríts jobban, melletted vagyok én!
Új kedvest egy még újabb követ,
De barátságunk csillagidőt ígér.
Ha úgy érzed, hogy senki se' szeret,
Rohanj hozzám, melletted leszek én!
Éjszakánk már nem lehet ilyen,
De barátságunk védeni fog, ne félj!
Én is őrzöm arcomat, sajátodat te is félted.
Leláncolnád önmagad, közben szabadságod kéred,
Visszakéred!!!!
Holnap hajnalig ébren őrizzük álmunk,
Holnap hajnalig mindent rendben találunk.
Érintsd meg a lelkem még egyszer,
Érintsd meg, és aztán engedj el!
Holnap hajnalig őszintén ölelj még, ölelj még!
Ismeretlen (számomra)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.