Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Sok embert szeretek, de nem mindenkit. Sok mindent megbocsájtok, de nem mindent... Gyorsan felejtek, de nem mindent. Nem vagyok bosszúálló, de sok mindent megvetek. Akit szeretek az tudja, akit nem szeretek az érzi. Az igaz barátokért keresztül megyek a poklon, a többieknek pedig megmutatom, hogy hol van az... ;)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.