Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Nekem ott van az otthon
Ahol te haza vársz
s hogyha fázom az éjben
Forró karodba zársz
Ha holnaptól félek
Nekem te adsz erőt
És csak veled látom
Szépnek a jövőt.
Nekem az lett a sorsom
Soha ne adjam fel
Mit mások könnyen meg kapnak
Azért harcolnom kell
De már nem leszek más
Mert csak így vagyok én
Most kérlek állj mellém
Ha az éjben nem látod,
Hogy hol vagyok akkor
Küldök neked hullócsillagot
Csak kívánnod, kívánnod kell
És újra velem leszel
Gyere most kell, hogy érezd
Most van még idő
Félek holnap majd mindent
El mos az eső
S újra indulnom kell
Újra el megyek én
Mert csak amit át élek az az enyém
Kasza Tibor
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.