Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Szabad rab
Szolgaként gúzsba kötve
Zabolázott vágyak
Olthatatlan szomj
Parázna kéj
Duzzadó húsra várnak
Lépteket hall végre
Eleven vágya jő
A férfi kit kíván a nő
Feszülő szerszáma áll
Ajkak mohón nyílnak
Részegen az édes íztől
Kéjjel magába szívja
Az élvezet tejét nyeli
Mámora végre szabad
Élvezi minden percét
Dévaj mosoly szalad
Elfogta kemény őrzőjét
S megkapta amit akart
Papp Róbert
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.