Abbahagyjam? - kérdem?
NE! - a válasz rövid, de értem.
És tovább kényeztetem érzékeidet...
Nyelvem, kezem mindenem azért mozdul,
hogy Neked örömet szerezzen...
S a pillanatban - mikor finom mozdulattal megfogod fejem,
már érzem ajkaim közt tested mézédes nedveit...
Ahogy a számban lüktetve áradsz szét...
Ölelő ajkaim mögött - nyelvem finom simításával
Nyújtom még... fokozom a kéjt...
Szinte felfallak,... csókollak, nyalogatlak még...
Mindaddig... míg tested elcsitul...
S aztán az élvezetre könnyű álom vetül..
Egy Blog olvasom tovább gondolta...
Még a mámortól édes bizsergéssel ébredek. Arcom a melledre hajtva, illatod az orromba kúszik és szomjúság vesz rajtam erőt. lassan csúszok le s az érintésre combjaid álmodban is lágyan nyílna szét. Arcom közé bújik, és nyelvem lágy simogatására érzéki sóhaj felel. Kéjes az ébredésed csókjaimra édes mézed serken , hogy szomjam oltsa, s én ízedtől részegen fallak fel . kezed a fejemhez ér lassan mégis feszült izgalommal markolsz hajamba, hogy mikor tested az élvezet végső határán táncol, akkor se váljon el szemérmed számtól, nyelvem mélyen fúródjon beléd, élvezve ahogy a gyönyörbe tested el ég!
Papp Róbert.
Utolsó kommentek.