Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Lehetnék a minden
Lehetnék a minden, és mindenki angyala.
Lehetnék a bosszú eljövendő hajnala.
Lehetnék az íze a csókod keservének,
Lehetnék a bujdosó, kit sosem keresnének.
Lehetnék teherként nehéz kereszt a válladon,
Lehetnék a délibáb a kietlenebb tájakon.
Lehetnék az átok puha ajkaidat érintve,
Lehetnék a megszokás a szerelmet megrémítve.
De semmi vagyok, nézd: önmagamnak démona.
Nem éltet a bosszú, minden léptem tétova.
CheRy
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.