Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Én-én vagyok. Se több se kevesebb...
Őrült, esőben mezítláb táncolós, felhők felett repülős, mindent és mindenkit szeretős. Szeretni bátor lélek vagyok, nem bírálok, és ítélkezem, elfogadom olyan vagy amilyen, mert Te, Te vagy.
Örömöt lelek minden szépben, elolvadok a zenében, hol izzó lávaként, hol hunyorgó parázsként.
Fákat ölelgetek, állatokat szeretgetek, csodálok mindent ami él vagy élt.
Téged is. Mert mersz ember lenni, vagy azért mert nem. Mersz szeretni, vagy azért mert nem.
Engem kevesen értenek, de aki igen, az talán már érti mit jelent szeretni!... ;)
Ismeretlen
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.