Gabriella Blogja.

Mi lesz veled szép szerelmem

Mi van ha nem érkezel meg időbe
ha várlak,
ha mindezért megutállak?!
S már nem akarok tőled semmi többet,
mi van ha minden mi volt,
rádöbbenek hogy nekem erőltetett?!
Mi van, ha egyik reggelen már nem tetszel,
s nyakad ívére csókot undorral lehelek,
ha már nem tekintelek törvénynek,
mi van, ha úgy döntök, hogy nem szeretlek…

Nem érdekelnek már szivárványok,
sem tévhitek.
Tudom mit akarok jó ideje,
fásult makacssággal, tudatosan ölellek.
De mi van ha egyszer e csekély bizonyosság
is már filléres lesz,
ha artériáim nyugalmának terhét
válladról leveszem,
s más kezébe teszem mindazzal
a könnyel, mivel hajdan
szemedbe boldogan néztem?!
Mi lesz, ha veled már csak ilyen vegetációkban létezem…

Akkor szólj rám!
S pofozz le mindazzal az indulattal
mivel élet pofozza nappallá a hajnalokat,
mutasd meg miért vagyok veled.
Mert míg egy állat balga ösztönével
te itt vagy minden párás alkonyon,
s naiv önzetlenséggel engeded
hogy szám rólad ilyeneket mondjon,
addig nem vagy más, nem vagy több,
csak egy tucat nő, ki megalkuvást köt.
Mi van ha egyszer mindez indulat benned előtör,
s nem lesz lánc, mi elfajultságomat meggyötör?!
Hogy küzdesz meg a világgal, szép szerelmem,
ha minden férfiben létezik egy ilyen jellem…

Sohonyai Attila