Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
"Mi van ha nem érkezel meg időbe
ha várlak,
ha mindezért megutállak?!
S már nem akarok tőled semmi többet,
mi van ha minden mi volt,
rádöbbenek hogy nekem erőltetett?!
Mi van, ha egyik reggelen már nem tetszel,
s nyakad ívére csókot undorral lehelek,
ha már nem tekintelek törvénynek,
mi van, ha úgy döntök, hogy nem szeretlek…"
Sohonyai Attila /részlet: Mi lesz veled szép szerelmem/
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.