Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Minden tetted
Minden sarok arany kapuja
egy élet igazság:
bemész, vagy maradsz
kíváncsiság mások akarata alatt:
helyet magadért hogy bizonyítasz?!
Barátságban, hitben,
szerelemben, adásban,
őszinteségben, vágyaidban;
minden tetted te vagy,
de a végén dől el hogy ezek miatt,
kúrvának látszol, vagy angyalnak…
Sohonyai Attila
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.