Egyik klub tag privát üzenete...
(...öröm az ilyen megfogalmazásokat olvasni.)
Gabriella.
Elgondolkodtatott ezen a pár sor amit írtál mint ha egy tavacska felszíne lennének a szavak melyből tükör képem nézz vissza.... Nem éltem ugyan kicsapongó életet ugyan volt egy 5 éves kapcsolatom amely oly hirtelen ért véget hogy mikor bevallta a kedvesem h megcsalt csupán azért mert 2 műszakot vállaltam be, hogy minél hamarabb vehessek egy fehér kerítéses kis Házikót .... Szóval mikor meghallatom bár nem túl férfias talán még is sírva rogytam térdre az érzés maga olyan volt mintha hátba szúrnának az árulás tőrjével és az felnyársalná Szíved miközben lelki szemeid előtt szemedből záporozó könnyek össze folynak előtted kis tócsát alkotva melyben látod arcát és még sem haragszol csak érzed ahogy angyali küldetésed és lelked megsemmisül zsírpapírként ég hamuvá mit tova sodor az őszi szél s utána nézel még utoljára arra gondolva hogy talán az út pora sem egyszerű por hanem megannyi csalódott ember lelkének hamuja.
Aztán jött a bezártság és cél veszetten meredtem a semmibe..... és bár sokáig úgy gondoltam h hasztalan az élet színpadán álarcos emberek között szívemet sebezni még is hozzád hasonló érző lélekén rá kellet ébrednem h muszáj kockáztatni és tenni a boldogságért nyitni az emberek felé mint sem magunkba roskadni észrevétlen. s hogy mit szeretnél kifejezni nos talán lelked remegésének egy apró mozzanatát mely szerintem érthető hisz ha bele gondolsz ha leveszed az álarcot és ősszintén magadat adod a jók örültségnek a rosszak pedig lehetőségnek vélhetik. De én még is azt mondom maradj mindig ön magad még ha nem is szeret mindenki hisz minden ember más és ez így van rendjén.
Utolsó kommentek.