Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Nem adtam elég mosolyt, elég boldog pillanatot?
Mondd, hogy nem törődtem veled, és nem dobtam fel a napod!
Sok volt a bolond elv? Nem szőttem elég komoly tervet?
Nem értettünk egyet, ezért tűntek el a közös percek?
Ezért húztad át a három betűt, az úgy könnyebb...
Jól tudtad, értem nem kell hullajtanod a könnyed!
És nem kell értem törnöd magad, míg a zene bennem él
Azt tettem, ami jól esett és nem kellett engedély.
Curtis - BLR
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.