Gabriella: Indulok.
Mentős: Várlak jött a válasz.
Ma is az orvosi ügyeletre mentem hozzá csak most nem kellett felmenni az emeletre, földszinten lévő szobába voltunk.
Ahogy beléptem a szobába ismét rendesen melegem lett, valahogy nem szeretek ott lenni. Izgalmas meg minden, naaa de mégis.
Vetkőztünk is.
Combfix, harisnyakötő volt rajtam, bugyi nélkül.
Ágyba bujtunk.
Mindig szekál, hogy velem nem lehet beszélgetni mikor talizunk, mert azonnal vetkőzök és rámászok.
Gabriella: Na beszélgessünk. - mondtam nevetve.
Mentős: Na beszélgessünk. - mondta miközben már csókolt.

Annyira élvezem mindig a heves csókját. Feltud nagyon húzni vele.
Hanyatt feküdt.
Lementem a farkához és finoman elkezdtem szopni.

Egyre keményebb lett a farka a számba.
Hanyatt vágtam magam... vártam már, hogy bennem legyen a farka.
Nem is sokat finomkodott, teljes egészébe, tövig megkaptam egyből a farkát.

 Húztam magamra és ütemesen dugót.
Valamiért mikor már élveznék másképp mozgok, nem adja teljesen át nekem az irányítást....( letudnám ütni. :D ) …de aztán újra úgy helyezkedek, hogy jó legyen.
Picit hangosan élveztem el...persze amit ott azon a helyen nem igazán lehetne.
Gabriella: Gyere. - mondtam neki miközben leszálltam az ágyról és elé térdeltem.
Újra a számba volt a farka.
Élvezte nagyon. Szinte dugta a számat.
A farkát egyre mélyebbre nyomta a számba.

Annyira élvezte, hogy dughatja a számat, hogy néha meg meg állt egy pillanatra, hogy el ne élvezzen.
Egyszer csak átvette tőlem a farkát és az arcomra, számra élvezet.
…Újra az ágyba paplan alatt voltunk.
Kicsit facbookoztam mellette, nem is tetszett neki.
De nem sokáig nézte el, hogy én ott mellette nyomkodom a telot, mert nyomot le a farkához.
Mentős: Finoman szopjál... ááá végem lett egyetlen mondatától.

Finoman, érzéssel szoptam.
Mentős: Most tudod, hogy foglak megdugni?
Gabriella: Na hogy?
Mentős: Óvatosan, finoman.
Gabriella: Na persze.
Megfordultam, hogy hátulról betudja tenni belém a farkát.
Finoman kezdte volna...de én bevadultam az első pillanattól kezdve.
Azt akartam, hogy keményen dugjon.
Meg is kaptam.

A popsimat lefele nyomta miközben keményen dugott.
A lábaim kezdtek szét csúszni...de ő akkor is keményen dugott.
Majd hasra lökőt és ráélvezett a hátamra.
Mozdulni alig bírtam.
Épp, hogy felültem megcsörrent az ügyeleti telefon.
Mentős: Ezt fel kell, hogy vegyem. - lihegte.
Halló. Hát biliárdozunk. De amúgy rosszkor hívtál, mert épp nálam egy barna lány. Na mond a címet. De azért befejezhetem vele? Nevetett, majd letette a telot. Na most mit hazudjak? - fordult felém. Úgyse hiszi el, én meg legalább nem hazudok. - jót nevettünk rajta.
Még picit megmasszíroztam...
Újra megcsörrent a telefon.
Mentős: Persze, indulok. Igen, itt van még, öltözik.
És valóban öltöztem.
Hát igen, minden viccnek a fele igaz..vagy teljesen igaz, azért jó ha ezt észben tartjuk. ;)
Ezzel a mai esténk le is zárult. Remélem a következő fárasztóbb lesz és megkapom azt az óvatos, finom szexet is. ;)

Másnapi privát beszélgetésünkből egy részlet:

Mentős: Tegnap olyan jó volt hátulról, ajjh de élvezteeeeeem.
Gabriella: Én is élveztem.
Mentős: Szóval nyomtalak lefele?
Gabriella: Csak a lassú szex lemaradt. De kipróbálnám.
Já, nagyon. Meg annyira szétcsúszót a lábam, hogy majdnem lementem spárgába.
Mentős: Kifogjuk. Az is, jó mikor szép lassan jó mélyen. Ahhh…
Imádlak lefele nyomni.
Gabriella: Csak tudjam magam tartani.:D
Mentős: Tudod te.
Gabriella: ;)
Mentős: Úgy dugnálak. Teljesen elveszed azt a pici eszem.
Gabriella: Te is az enyémet.

Mentős: Na ez a különbség, ezt imádom benned veled tényleg jót lehet szexelni. El tudom magam engedni. Kiélhetem magam úgy, hogy te is élvezed. Imádok közbe hozzád beszélni meg ahogy te is mondod….ajjj az annyira feltüzel. :P
Gabriella: Azt hiszem felizgultam.
Mentős: Én folyton ha veled beszélek.

-------------------------------------------------------

"Elég nekem hogyha csak félig
szeretsz, s több mint elég, ha
meghagyod nekem a másik felet.
Elég ha néha vagy bátor értünk,
elég, ha csak akkor, mikor a
kudarcunkat féltjük. Elég, ha
nem ég el rögtön minden bennünk,
s ha egymáshoz érünk, elég,
ha egymás szabadságát birtokba
sose vesszük."

Sohonyai Attila

------------------------------------------------------