Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Szeretnék újra 4 év után tartós kapcsolatot kialakítani,
de előéletem, valamint nyíltságom és őszinteségem elriasztotta, de legalábbis el bizonytalanította, azt akiben megláttam azt, hogy érdemes vele tartós, hosszú távú kapcsolatot kialakítani.
Lehetséges az, hogy még nem is kezdődik el valami, de már bizalmatlanok vagyunk, illetve esélyt sem kapunk, hogy viselkedésünkkel , tetteinkkel igazoljuk, hogy mások vagyunk, megváltoztunk??!!
Elvileg azt mondják, hogy kutyából nem lesz szalonna (csak kutya szalonna), de szerintem mindenkor és mindig meg lehet változni, ha vannak célok, vágyak, akiért érdemes...
De ha az esélyt sem kapod meg akkor mi van?
Na erre kössetek csomót - azaz ha tud valaki valami értelmes magyarázatot adni kénytelen leszek elfogadni és meghajolni előtte.
Köszi mindenkinek aki olvasta.
Lukács Sándor
(http://
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.