Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
Az adatlapon a másik személy még csak egy felhasználónév és pár adat, de ez mind csak a felszín, a látvány. Jó kis felszín, jó kis látvány...Hogy férhetsz hozzá ehhez az idegenhez? A facebook chet csak írott szó, mégis közel hozza hozzád a másikat.
A telefon csak egy hang, de úgy hallod a másik lélegzetvételét, mintha melletted ülne. Úgy érzed az érintését hangon keresztül mintha érintene...A chaten folyó beszélgetések talán csak egy arctalan kommunikáció, de az ujjak úgy érintik a billentyűket, hogy az érzelmek húrjain játszhatnak vele.Lelkedhez érnek a szavak...imádod. Az ismerkedés mindig egy folyamat.
Sohasem az a legnagyobb nehézség, hogy miképp történik, hanem hogy mit mutatsz meg magadból. Az első randevú izgalma…nem tudod pontosan, ki fog eléd toppanni az első találkán, mit rejteget a mosolya, milyen lesz illata, az érintése, és mik lesznek az első szavai!!!!? És ki leszel te ennek az idegen férfinak? Egy izgató titok, egy vad szexistennő, egy ledér démon, netán egy igazi barát és lelki társ vagy az igaz szerelem?!
- én akarom, a testét érezni, a lelkét megismerni, és ezen keresztül ÖNMAGÁT is... Nem a mindenkinek mutatót képét, nem a hétköznapi mosolygó kollégát, nem a prostihoz járó embert, nem a rég megunt párkapcsolatban élő embert... Nem, ebből van bőven... A szeretőt akarom megismerni... A szeretve létezőt. Aki akarja a testem, hangom...akar engem. Hogy ki vagyok én és milyen ember??? Nehéz eset (ezt majd másik bejegyzésemre hagynám) De ha nem érem a fáradságot?! Kérdezem én... Akkor???!! Ahogy az aktfotókhoz nincs arc, úgy a történet egyik nagy tanulsága is a következő: ahhoz, hogy igazán feltárd a mélységeid, nem elég levetkőztetni a tested. Ahány emberrel találkozol, annyiféle vagy, és bármennyi változást is hozzanak az életedbe, mégis marad benned valami, ami állandó.
Ezáltal, hogy megismered határaid, korlátaid, értékeid, fölfedezheted a belső súlypontodat. És ez a harmónia forrásává válhat, amely pozitív energiát sugároz, és széppé varázsol (bárkit) engem...
Szerelem a virtuális világban....
...hmmm.
Ki szeret játszani????
Jön az ismerős kérdés....
Hát akkor
- Játékra hívlak, egyszerű, megjegyezhető, két személy, elérhető célok. Ellenfél ma nem kell, társul akarlak ma így, és ne vádolj, mert nincs miért és néha csalhatsz is a boldogságodért. Most szabad mindent, nem kérhet számon senki már. Engedd, hogy feláldozzak mindent, és engedj, ha egyszer menni kell... Adj hát kezet, és semmit ne ígérj, csak játsszunk, amíg jó, amíg könnyen veszünk minden akadályt, legyen újrajátszható s a félelem, hogy vége van, sohase rontsa el! Mert átlátsz minden álcán ha akarsz, de miért ébrednél fel?
Gabriella Blogja
--------------------------
Értsd hogy miről beszélek.
--------------------------
http://
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.