Félsz de azért vonz az izgalom,
Hozzá érni titkos ágyakon.
Nem tudod, hogy végül elemészt,
Ami utána jön a hiányfájdalom.
Mert úgy ölel, hogy többé sohasem
Felejtheted égő csókjait.
Úgy megperzsel, majd a szíveden,
Hogy megismered a gyönyör kínjait.
...Megértem, ha csak a testemet akarod,
és ha csak arra kellek...
De nagyon kérlek,
egy pillanatra se próbáld elhitetni velem,
hogy sokat jelentek neked...
Ne nézz hosszan a szemembe, és mondd,
hogy szeretlek, majd csókolj meg tele szenvedéllyel,
mert naiv vagyok, és a végén még elhiszem....
És azt nagyon nem szeretném...
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek.